Elfogadta a parlament a kampányfinanszírozási törvény módosítását, amit a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezett, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak. Így az egyéni jelöltekhez hasonlóan mostantól a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor annak vezető tisztségviselőjének kell kifizetnie. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.
Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, azokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.
A mostani szigorítást 184 igen szavazattal fogadták el, a Demokratikus Koalíció már korábban közölte: képviselői tartózkodni fognak. Indoklásuk úgy szólt: az egész választójogi rendszer antidemokratikus és részrehajló, ezért azt nem módosítgatni, hanem teljes egészében törölni kell, és arányos választójogi rendszerrel kell felváltani. "Ezért nem szavazhatunk igennel. De nem szavazhatunk nemmel sem, mert a benyújtott konkrét javaslat – amelynek tartalma az ellenzéki pártoktól származik – valós problémát oldhat meg" – írták.
Ketten szavaztak csak nemmel, Kész Zoltán és Szelényi Zsuzsanna független képviselők. Kész Zoltán, veszprémi országgyűlési képviselő érdeklődésünkre leszögezte: tudatosan nyomott nem gombot, mert szerinte a Fidesznek a javaslattal kapcsolatban hátsó gondolatai vannak. – Mivel a jelöltek maguk felelnek a kampánytámogatásukért, az esetleges visszalépéseknek még nagyobb lesz a tétje, vagyis mindez akadályozhatja azt, hogy az utolsó pillanatban egységessé váljon az ellenzék egy-egy választókerületben – utalt Kész Zoltán arra, hogy mindez a Fidesz politikai érdekeit szolgálhatja.
– A Fidesz kevéssé tart a jelenlegi ellenzék pártjaitól, azt viszont kockázatnak látja, hogy a választásokig összeáll egy olyan lista (civil háttérrel, vagy valamilyen technikai koalíció révén), amelyet nem tud előre bemérni, illetve nem képes előre látni a mozgását – mondta a Népszavának egy, az előző választáson független jelöltként indult politikus. Szerinte nem feltétlenül baloldali indulóra gondolt a törvényjavaslat megfogalmazásakor a kormánypárt, hanem esetleg olyan formációra, amely a jobboldali térfélről hoz el jelentős számú szavazatot. Forrásunk azt mondta: az ellenzék töredezett, így az azt tovább osztó kamupártokra nincs szüksége a Fidesznek, ugyanakkor az országban igen erős „Fidesz-váltó” hangulat van, ilyen légkörben egy ma még ismeretlen összeállás is okozhatna váratlan meglepetést. Azt is szóvá tette ugyanakkor, hogy a független jelöltekre továbbra is jóval magasabb, 2 százalékos eredményküszöb vonatkozik, ami akár alkotmányellenes megkülönböztetés is lehet.
