Az MTI azt írja: Dobrev Klárának azért kell a hatóság kérdéseire válaszolnia, mert a tulajdonában lévő Altus Zrt. több kölcsönt is adott Czeglédynek. A lapban idézték a DK elnökének korábbi kijelentését, miszerint idén kereste meg őt Czeglédy Csaba, hogy pénzügyi gondjain segítsen, azonban az Origo szerint a birtokába jutott kölcsön szerződésből az derül ki, hogy az egykori miniszterelnök "nem mondott igazat", mert Czeglédy és az Altus között tavaly jött létre egy kölcsönszerződés 78 millió forint értékben, ráadásul Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy ők is vesztettek pénzt az ügyben, miközben Czeglédyék azt kamatostul visszafizették.
A portál azzal is próbálja bizonyítani igazát, hogy a kölcsönszerződés "egy ötoldalas, profi munka, ilyet bankok kötnek az ügyfeleikkel - a baráti kölcsönszerződések egyoldalasak szoktak lenni, és nem tartalmaznak dologi biztosítékot (bank által befogadott azonnali inkasszó) és személyi biztosítékot, valamint késedelmi kamatot és kamatfelárat".
Mint arról beszámoltunk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 13-án, költségvetési csalás gyanújával szállt ki a Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó, diákmunkát szervező Human Operator Zrt-hez. A rajtaütés során befagyasztották a cég számláit, illetve elkobozták a vállalkozás összes adathordozóját. Így a vállalkozáson keresztül foglalkoztatott diákok egy részének is bennragadt a május havi júniusban kifizetendő járandósága.
Ugyan a június 15. napjától előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba maga sem jut hozzá saját cége irataihoz, ám a költségvetési csalással megvádolt politikus korábban ügyvédjén keresztül arról tájékoztatta lapunkat október végén, hogy mivel júniusban a szokottabbnál korábban volt a kifizetés, így a diákok túlnyomó része megkapta a bérét.
Ennek ellenére a kormány propagandistái, köztük az M1 Híradó szeptember közepétől, reggeli és esti hírműsoraiban is folyamatosan azt sulykolta, hogy „több ezer”, avagy „több mint ezer”, illetve „csaknem” ezer diák (a diákok mennyiségére vonatkozó kifejezés hírműsoronként változott) nem kapta meg a bérét a Czeglédy Csabához köthető munkaerő-közvetítő cégen keresztül. Csakhogy a bíróság szerint ezen mértékegységek egyike sem volt igaz, legalábbis az alperes M1 Híradó nem tudta ezt igazolni.
A Fővárosi Törvényszék ítéletéből kiderül: volt, amiben az M1 hírcsatorna nemcsak tévedett, csúsztatott, hanem egyenesen hazudott. Éppen ezért az állami televíziónak hat sajtóhelyreigazítási kérelmet, összesen legalább tizennyolc alkalommal kell főműsoridőben felolvasnia, hogy mit állítottak valótlanul Czeglédy Csabáról. A Czeglédy-ügyben már maga az Origo is terjedelmes helyreigazításra kényszerült, igaz, a kormánypárti hírportál a kultúra rovat legvégére, az „egyéb” szövegboxba rejtette el a helyreigazítását.
