Ennek a hétnek az egyik nagy eseménye volt, hogy a magyar filmrajongók megismerkedhettek a mozitörténet harmadik Hercule Poirot-jával. Agatha Christie egyik mesterdetektívjével, aki megszokott bravúrjával kinyomozza, hogyan ki szúrta le áldozatát az Orient expresszen. Ő a harmadik Poirot, ez a belga származású nyomozó, aki a krimi királynőjének képzeletében 1919-ben született meg. Az első kettő azóta klasszikus lett: Peter Ustinov és David Suchet színművész, mindkettő a maga módján jelenítette meg a belga különcöt. Talán kicsit Suchet az emlékezetesebb, a törékenyebb alkat, a maga kikent-kifent, ápolt és csinos bajuszkájával, szemfülességével.
Az új Poirot a rendkívül híres, ír származású brit színész és rendező, a Shakespeare-drámák avatott tolmácsolója, Kenneth Branagh. Most az ötvenhetedik évében jár, indulásától lett a királyi társulat tagja, végigjátszotta a nagy szerepeket színpadon és filmvásznon is. A Hamletet annak idején az ő alakításában tekintette meg II. Erzsébet királynő. Két elődjétől abban különbözik, hogy a bajuszkája nem diszkrét, hanem óriási, terjedelmesen eluralkodik az arcán. Alakításának eredetiségét azonban majd csak azt követően tudjuk megítélni, ha megnéztük, csakugyan egyénibb, karakteresebb-e elődeinél.
Az persze már önmagában is nagyon érdekes, miként született meg Hercule Poirot figurája. Szellemi ikerpárja a dámának, a nőnemű mesternyomozónak, az idős Miss Marple-nak, aki a krimi történetek másik klasszikusa. Christie eredetileg is gazdag képzeletű leányzó volt, a fantáziáját gyermekmesék alakjai, cicák és más házi kedvencek népesítették be. Kalandra vágyó lényét azonban egy valódi, mindmáig megfejtetlen rejtély tette misztikussá: első férje, a katona Archibald Christie hűtlenségét megtapasztalva 1926-ban ő maga eltűnt, és csak tizenegy nappal később találták meg egy fürdőhelyen. Amnéziát állapítottak meg nála, de sosem ült el a pletyka, hogy így hívta fel a figyelmet férje gyarlóságára, és így adott lökést nehezen induló írói karrierjének. Tény, hogy ugyanebben az évben jelent meg az első igazán nagy feltűnést keltő könyve, az Ackroyd-gyilkosság.
Mrs. Christie negyven éves korában, 1930-ban a nála jóval fiatalabb Max Mallowan archeológusnak lett a hitvese. Ők ketten az Orient expresszen is utaztak, bejárták Mezopotámia sivatagjait. Ugyancsak az írónő nevéhez köthető különlegesség, hogy színdarabja, az Egérfogó hatvanöt éven át 27 ezer előadást ért meg a St. Martin’s Színház deszkáin. Az utódok jólétéhez ennek a honoráriumai is jócskán hozzájárultak, ahogy a könyvek és filmek bevételei is. Agatha Christie ebben is bölcsen járt el: még az ötvenes években megalapította a nevét viselő és szellemi javait kezelő részvénytársaságot.