Korábban kedveltem Szél Bernadettet. Határozott, kiválóan előadó, bátor kiállású politikusnak tartottam. Nagyot fordult a vele a világ, ez az új arculata már kevésbé szimpatikus. Amióta miniszterelnök-jelölt, a magabiztossága átcsapott egy kevélyebb magatartásba. Ellentmondások terhelik a máskor gondosan felépített szerepléseit, gondolatait. Kirekesztővé vált irányítása alatt az LMP, lassan már saját magával sem kíván együttműködni. A történelem szemétdombjára dobják a teljes elmúlt 27 évet, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik. Saját bőrünkön tapasztaltuk meg az elmúlt 27 év gyermekbetegségeit, bukdácsolásait, társadalmunk morális válságba „ájulását”, az egész időszakot keretező korrupciót. A sötét foltok mellett azonban voltak a közelmúltban történelmünk szebb lapjaira kívánkozó folyamatok, történések. Szépültek városaink, falvaink, autópályák épültek, tagja lettünk az EU közösségének. A rendszerváltozást követő időszak képe kétségtelenül árnyalt, nem lehet csak egy színnel megfesteni. Ezt az LMP-nek és Szél Bernadettnek is be kellene látnia. Ha nem teszik, a saját maguk által keltett passzátszél fújja majd el az LMP-t és vele Szél Bernadettet is.