kereskedelem;élelmiszer;Real;OKSZ;

- Kilépés az ünnep árnyékában

Politikai nyomást sejtenek az élelmiszerkereskedelmi ágazat szereplői a Reál döntése mögött, hogy kilépett az Országos Kereskedelmi Szövetségből ( OKSZ). Mint megírtuk, a napokban a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi láncok rangsorában ötödik helyet elfoglaló Reál Hungária Élelmiszer Kft. levélben értesítette az OKSZ-t, hogy 17 év után elhagyja a szervezetet. A levél furcsa módon a kormányközeli Magyar Időknél landolt, miközben a Népszava forrásai szerint az OKSZ egyetlen szerkesztőségbe sem küldte el a levelet. Egy neve elhallgatását kérő ágazati szakember szerint nem kizárt, hogy maga a feladó „szivárogtatta ki” a dokumentumot a napilapnak. Ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy lapunk információi szerint 2-3 hónapja a Reál még arról írt levelet az OKSZ-nek, hogy a szervezet tagja kíván maradni.

Kujbus Tibor a társaság ügyvezetője ebben a levélben a cég döntését azzal indokolta, hogy a múltban az OKSZ a teljes magyar kereskedelmi szektor érdekeit (multinacionális és hazai vállalkozásokét is) kiegyensúlyozottan képviselte, az állásfoglalásait ennek jegyében, kifejezetten szakmai alapon hozta meg. Sajnálatos nevezte Kujbus, hogy az utóbbi időben az OKSZ irányvonala megváltozott és a korábbi kiegyensúlyozottsággal szemben sokkal hangsúlyosabban képviseli a multinacionális vállalkozások érdekeit, mint a hazai vállalkozásokét.

Ágazati szakemberek viszont úgy vélik, a Reál tulajdonosai egyáltalán nem önként határoztak a kilépéséről, sokkal inkább politikai nyomásra távoztak az OKSZ-ből. Szakmai berkekben olyan véleményekkel is találkozni, hogy Orbán Viktor tudatosan meg akarja osztani az érdekvédelmi szférát is, hogy egy újabb "kampányban" a nemzeti vállalkozásokat és a nemzetközi tőke érdekeit képviselő szervezetekről lehessen majd beszélni. Még az sem zárható ki, hogy a kormányfő ismét támadást tervez a nemzetközi élelmiszerkereskedelmi-láncok ellen. A miniszterelnök számára nagyon is jól jönne egy újabb ellenség, egy olyan érdekvédelmi szervezet, amelyben már nincsen jelentős magyar többségi tulajdonú vállalkozás. Így ha például az OKSZ bármilyen kifogást tenne, vagy csak figyelmeztetné a kormányt az intézkedéseinek lehetséges következményeire, mint a nemzetközi tőke érdekeit képviselő szervezetre mutogathatna, amely a magyar érdekek ellen lép fel.

Az OKSZ egyébként az elmúlt több mint másfél évtizedben soha nem politizált és kormányoktól függetlenül csak arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy ha ha a döntéshozók valamilyen szabályt hoznak, az valóban segítse például a hazai kisvállalkozások védelmét, végrehajtható legyen és ne ütközzön uniós jogszabályba. Az elmúlt 7-8 évben is ezt tették, de a kormányzat szinte soha nem vette figyelembe a véleményüket. Így azt sem, hogy a multik ellen hozott jogszabályok, rendeletek, rendre a hazai mikro- és kisvállalkozásokat, a kisboltokat hozták hátrányos helyzetbe.

Szép számok mögött a rút valóság
Az Európai Kereskedelem Napját ünnepelte tegnap a kereskedelmi szakma. A legjelentősebb hazai kereskedelmi vállalatok, szakmai és érdekvédelmi szervezetek vezetőin kívül a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium is képviseltette magát tizenharmadik alkalommal megrendezett szakmai fórumon.
Az ágazat tavaly 9500 milliárd forint forgalmat generált és idén, a karácsonyi bevásárlási láznak köszönhetően, ez az összeg elérheti a bűvös 10 ezer milliárd forintot is. A bruttó hazai termék (GDP) mintegy 12 százalékát teszi ki a kereskedelem, és összesen több mint félmillió embernek ad munkát. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben is éves alapon 6 százalékkal bővült.
Az eseményen résztvevő kereskedelmi szakemberek a szép számok mellett az egyre égetőbb munkaerőhiányról is szót ejtettek, miután jelenleg 30 ezer állás betöltetlen. A béremelések pedig nem tarthatnak a végtelenségig és főleg a kis vidéki boltokban már az idei kötelező emelések is gondot jelentettek, jövőre pedig megjelenhet a fekete foglalkoztatás a kereskedelemben az újabb kötelező béremelések miatt - tették hozzá. A munkaerőhiány egyik okaként a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét említették, ami a jelenlegi kormányzat "vívmánya". Emiatt az amúgy is elnőiesedett szakmában rengeteg középvezető élt a lehetőséggel és nyugdíjba ment, pótlásuk pedig nem megoldott.
A szakemberek burkoltan bírálták az állami szakképzést, amikor azt említették, hogy a nagy cégek a közép- és felsőoktatást is igyekeznek házon belül megoldani, mert az állami oktatásból érkezők tudása szinte használhatatlan.