Az idei esztendő első kilenc hónapjában 7 981 darab új lakás épült Magyarországon, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban, emellett a kiadott építési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 33 százalékkal 28 411 darabra nőtt - idézte Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a KSH pénteken megjelent gyorstájékoztatójának adatait. A szakember ehhez hozzátette, hogy így a fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) indított be. A vezérigazgató várakozásai szerint idén csak a fővárosban több mint 3000 darab lakás készülhet el, jövőre pedig akár 10 000 darabnál is több.
A távolabbi jövő azonban korántsem ennyire rózsás. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Népszavának arról beszélt, hogy a mostani lakásépítési boom oka, egyrészt a rendkívül alacsony bázis, másrészt a csok révén meglendült családiház-építési láz. De még ezeknél is nagyobb szerepe van annak, hogy 2019. december 31-ig 5 százalékos az új lakások építésének áfakulcsa. Kockázatot jelent azonban, hogy ezt követően visszajöhet a korábbi 27 százalékos áfa időszaka, hacsak a kormány meg nem hosszabbítja a kedvezményes kulcs alkalmazásának a határidejét. Az ilyen irányú tervekről azonban semmi hír sincs.
A bizonytalanság következményei már most észrevehetők - mondta Balogh László. A megrendelésszámok azt mutatják, hogy jövő év második felétől megtörhet a lakásépítési kedv. Nem véletlen az sem, hogy 2020 utánra egyetlen nagy ingatlanberuházó sem tervez, erre az időszakra még építési engedélyeket sem kértek. Az óvatosság abból ered - mondta a szakértő, hogy a lakóház építések előkészítése mintegy 3-4 esztendőt vesz igénybe. Meg kell a telket vásárolni, üzleti tervet szükséges készíteni, bele kell kezdeni az építkezésbe és az értékesítésbe is. Vagyis az áfadöntés késlekedése miatt kevesebb lakás fog megépülni. A gondokat emellett fokozza a növekvő munkaerőhiány, amely elsősorban a 30-40 lakásosnál nagyobb beruházásokat sújtja és a határidőre történő átadást veszélyeztetni.
