Az eredeti elképzelés szerint ez egy pártelnöki fórum lett volna, ám a meghívott 14 párt közül a Momentum, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció (DK), a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke mást küldött maga helyett.
A Fidesz részéről (a programfüzetben Kubatov Gábor neve szerepelt) végül senki nem jelent meg
Noha az előadások során többször elhangzott, hogy Magyarországon egy új politikai kultúra meghonosítására, politikai szemléletváltásra van szükség, arra egyik jelenlévő politikusnak sem jutott ideje, hogy a szakszervezetek és a sajtó képviselőivel együtt valamennyi előadó "kollégáját" végighallgassa - a rendezvény kezdetére egyedül Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Juhász Péter, az Együtt elnöke, illetve Niedermüller Péter (DK) és Hegedűs Lórántné (Jobbik) érkezett pontosan.
Juhász esetében ez nem meglepő, hiszen ő beszélhetett először pártja programjának témába illő fejezeteiről. Kijelentette: nem hajlandók populista ígéreteket tenni, csak olyanokat, amelyek valóban tarthatóak. Egyebek mellett ilyen a kétkulcsos adó bevezetése, fenntartható nyugdíjrendszer, szakszervezeteknek adott támogatások, a szociális szféra bérrendezése. Programunk alapja az együttműködés, minden területen bevonva az érintetteket - mondta.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke és miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, pártja kiemelt figyelmet szentelne a munkavállalói jogok megerősítésére, egy háromoldalú érdekegyeztetési rendszer kiépítésére.
A Momentum részéről Dukán András Ferenc elnökségi tag az elektronikus közigazgatásban rejlő lehetőségeket vázolta fel, illetve ugyancsak szót ejtett a szakszervezetek és a munkavállalók jogainak szélesítéséről.
A Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett szerint pártja amilyen gyorsan csak lehet, rendezné a közszolgálati dolgozók bérhelyzetét, akiknek egyharmada dolgozói szegénységben él. Hegedűs Lórántné (Jobbik) ugyancsak a közalkalmazotti bértábla rendezéséről beszélt, ami 2008 óta változatlan. - A közszolga nem zsellér, ugyanúgy méltó a tisztességes bérezésre, megbecsülésre, mint bárki más - mondta. Niedermüller Péter (DK) arról beszélt, pártja programjában prioritást élveznek a szociális intézkedések, illetve az érdekegyeztetés országos és helyi intézményeinek erősítése.
Kajdi József (MoMa) az ellenzéki pártok összefogását hiányolta, szerinte önállóan egyik ellenzéki formáció sem nyerhet jövőre, ezért sem szállnak be az ígéretversenybe. Azt viszont elmondta, ha pártja része lenne egy koalíciós kormánynak, rájuk is nehéz munka várna, hiszen a demokratikus köztársaságot kellene újraépíteni - a szakszervezetek is csak ekkor működhetnek hatékonyan.
Fodor Gábor (Liberálisok) szintén a jogbiztonságra, a fenntartható munkavállalói érdekvédelemre helyezte a hangsúlyt
Gémesi György (Új Kezdet) a lokalitást helyezte a középpontba, szerinte helyi gazdasági erőtereket kell kialakítani, ezeken keresztül lehetne fejleszteni a helyi közszolgálatokat is.
Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke az Európai Szociális Karta mind több cikkelyének ratifikálását szorgalmazta.
Erős, egyértelmű szakszervezeti jogosítványokra, új Munka törvénykönyvére, a helyi önkormányzatok megerősítésére, igazságos adórendszerre van szükség - fogalmazott Molnár Gyula. Az MSZP elnöke elmondta, pártja bevezetné a megélhetési minimum fogalmát és szociális bérlakások építésébe kezdene. Megdupláznák a minimálnyugdíjat, illetve egy 13. havi nyugdíjhoz hasonló ellátást is biztosítanának. Ami most Magyarországon van, nem a versenyképességet segíti. Az MSZP szerint erős nemzetállamokra van szükség, egy erős Európai Unióban - mondta a szocialisták elnöke.
