Tekintsük alapvetésnek, hogy a túlárazott közpénz költések haszonélvezőinek megadóztatásával évente több száz milliárd forinttal többet fordíthatnánk szociális kiadásokra.
Büntető ügyekben egyébként önmagában a túlárazást az ügyészség nem tekinti bűncselekménynek, tehát csak adózással lehet elvonni a túlméretezett hasznot. A túlárazás okirati bizonyítására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál 004547 számon nyilvántartott, szerzői jogi védelem alatt álló internetes árkockázat elemzési alkalmazás - melyet az engy.hu oldalon lehet kipróbálni - rendelkezésre áll. Az internetes alkalmazást egy 2009-es kormányrendelet értelmében korábban már hat hónapig kötelező volt alkalmazni közbeszerzéseknél, de az az évi bevezetést követően 2010 júniusában az új kormány ezt hatályon kívül helyezte.
Azt javaslom, a 2018-ban megalakuló új országgyűlés hozzon törvényt ebben a kérdésben.
Az "alkotmányos költség" helyett vezesse be az Alaptörvény adót, a túlárazott közpénz költések haszonélvezőinek megadóztatására.
Minden közpénzből finanszírozott szolgáltatás, termék és építés kedvezményezettje 20 százalék alaptörvény-adóelőleget fizessen szerződéskötéskor. Ugyanakkor a teljes iratanyagot, beleértve a projekt árát megalapozó tételes, beárazott ajánlati költségvetést is töltse fel 3-5 kattintással az e célra fenntartott internetes alkalmazásba. Ha úgy nyilatkozik az alaptörvény adóelőleg befizetésekor, hogy internetes árkockázati analízist kér, akkor a végszámlát követően arra sor kerül.
Ha az internetes alkalmazás nem talál túlárazást, akkor a teljesítést követő évben az alaptörvény adó visszaigényelhető. Amennyiben túlárazást állapít meg az internetes alkalmazás, akkor további 20 százalék - összesen 40 százalék - alaptörvény adó befizetési kötelezettség keletkezik, visszaigénylési lehetőség nélkül, a túlárazás mértékétől függetlenül.
Amennyiben szerződéskötéskor, ill. adatfeltöltéskor a kedvezményezett úgy nyilatkozik, hogy internetes árkockázati analízist nem kér, akkor az alaptörvény adóelőleg véglegessé válik, nem visszaigényelhető. A már feltöltött és nyilvános szolgáltatás, termék és építés egyenértékű konkurensei saját költségvetést is feltölthetnek saját áraikkal, melyet az árkockázati analízis során figyelembe vesz az internetes alkalmazás.
A Köztársasági Elnöki Hivatal egyébként már foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, mivel a köztársasági elnök is adhat be az Országgyűlésnek törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot véleményezte Tállai András államtitkár. Nem tartotta megvalósíthatatlannak, de - mint jelezte - bevezetését nem gondolja indokoltnak, mert likviditási problémákat okozna a jogkövető cégek esetében, és szerinte az adórendszer átalakítása már befejeződött.
Évente 6-8000 milliárd forint közpénzből vásárolnak piaci szereplőktől az önkormányzatok és az állam szolgáltatást, terméket, építést egyösszegű, átalányáras szerződéssel. A szerződések kevesebb mint egyharmada jön létre közbeszerzéssel, a többi meghívásos, tárgyalásos és egyéb módon. Az internetes árkockázat elemzési alkalmazás kötelezővé tétele esetén a szerződések árát megalapozó tételes beárazott költségvetéseket a vállalkozóknak egységes formátumú Excel táblázatban kellene elkészíteniük és feltölteniük. Az árkockázat elemzési alkalmazás a hasonló projektek tételárainak súlyozott átlaga alapján kiszámítja a projekt aktuális piaci árát és a két végösszeg eltéréséből lehet következtetni a túlárazásra. Az évi több tízezer közpénzből megvalósuló projekt költségvetésének feltöltése során magától kialakulna egy állami, nagyméretű, folyamatosan frissülő referencia adatbázis szolgáltatás.
Harminc éven át foglalkoztam ipari normarendszerekkel, egységárelemzéssel és szoftverfejlesztéssel, véleményem szerint az objektív árkockázat elemző internetes alkalmazás bevezetésével évi több száz milliárd forint adóbevétel érhető el.
