Minden magyar állampolgár összes lényeges egészségügyi adata alig egy hét múlva, november 1-től egy központi adatbázisba, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) - a „felhőbe” - kerül, ahol azt a halála után öt évig megőrzik. Az adatok megadása és tárolása kötelező, minden rendelőintézet, háziorvos és kórház köteles a beteggel kapcsolatos összes információt ide elküldeni, a betegek pedig részben szabályozhatják, ki férhessen hozzá azokhoz. A rendszer számukra annyiban jelent előnyt, hogy egy helyen, a nap huszonnégy órájában elérhető lesz minden egészségügyi adatuk. Ezt megtekinthetik, kinyomtathatják. Az állam ugyanakkor hozzájut egy szenzitív adatállományhoz.
Novembertől egyelőre csak a háziorvosok, a szakrendelők, a kórházak és a patikák csatlakoznak a rendszerhez. A közfinanszírozott alapellátó fogorvosok, a magánorvosok, a magánintézmények, és az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) csak egy évvel később lépnek be. A mentők addig csak látják az úgynevezett e-profilt, amely mindenkiről a lehető legrészletesebb adatokat - egyes betegségek, kezelések, műtétek - tárolja.
Mi változik november elsejétől? A háziorvos valamennyi nála keletkező adatot rögzít az elektronikus térben. Hozzáfér a felírt és kiváltott gyógyszerek listájához, láthatja például azt is, hogy betege milyen orvosokat keresett fel, ott milyen terápiákat kapott. Ez az információ segíti őt a további vizsgálatok megtervezésében, a diagnózis felállításában. Az EESZT minden olyan orvos számára biztosítja az adatok elérését, aki a beteg kezelőorvosa, és akire vonatkozóan a beteg nem korlátozta a hozzáférést. A szakorvos is hozzáférhet elektronikusan a háziorvos által adott beutaló minden adatához és a vizsgálati eredményekhez. Korlátozás híján „bármit látó” kezelőorvosnak minősül például az iskolaorvos, és az üzemorvos is.
Bármely orvos írhat úgynevezett e-beutalót. Ez abban különbözik a megszokottól, hogy nem szükséges hozzá papír kitöltése. Az így készített beutalót a beteg saját otthonából - ha van ügyfélkapus hozzáférése, az EESZT portálon - megtekintheti, annak adatait – ha szüksége van rá - kinyomtathatja. A betegnek arra is lehetősége van, hogy mint eddig, az orvosától papíralapú beutalót kérjen.
A gyógyszereket e-receptre írják. Az orvosnak az e-térben kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. Az orvosoknak jövő év végéig még a hagyományos recepteket is oda kell adniuk a betegeknek. Ezzel, mint eddig is, a megszokott módon lehet kiváltani a gyógyszereket. 2019-től már csak felírási igazolás lesz, és ezt is csak azok kapják, akik kérik. Ha valaki nem kéri a gyógyszer felírását papíron is, annak a patikaszer kiváltása erősen hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát taj-számával, és a hagyományos személyi igazolvánnyal. Ha van chipes e-személyije, akkor egyetlen okmány is elég ahhoz, hogy megkapja a gyógyszerét.
Érdemes tudni, hogy a 65 évesnél idősebbek alapesetben chip nélküli személyit kapnak, igaz ez 60 évre szól. Ez a tíz éve bevezetett, jó szándékú intézkedés az unió országaiban azt a cél szolgálja, hogy az időseknek ne kelljen időről-időre bajlódniuk a személyi okmányok megújításával. Csakhogy az e-személyivel látszólag szinte mindenben megegyező plasztik-kártyában nincs memóriachip, így az orvosi ellátások során és a gyógyszertárakban nem tudják használni. Azaz, ha valakinek új típusú, de chip nélküli személyi igazolványa van, mindenképpen szüksége lesz papíralapú igazolásra.
Más – a szomszéd, a gyerek, a nagymama - gyógyszerét a patikából csak papírvénnyel lehet elhozni, ha azt csak e-vényre írta az orvos, úgy a kiváltásához meghatalmazásra lesz szükség. A rendszerben minden adathozzáférést naplóznak, a beteg bármikor megtekintheti, ellenőrizheti ki, mikor, milyen célból nézte meg az e-profilját.
Lapunk úgy tudja: hogy bár kötelező lenne, nem biztos, hogy minden orvosnak meglesz november elsejére a hozzáférése. Ugyanis ehhez előbb mindegyiküknek okmányokkal kell igazolnia, hogy hol és milyen szakterületen jogosultak dolgozni. Az ezzel kapcsolatos dokumentációk feldolgozása - például a háziorvosok esetében - még zajlik. Belépési kódot a rendszerbe csak akkor kaphatnak, ha ez már megtörtént. Elvben a kártyaolvasókat és a rendszer használatához szükséges számítógépes programokat már valamennyi állami szolgáltatóhelyre telepítették.
Alternatív tájékoztatót készített Alexin Zoltán matematikus, adatvédelmi szakértő az EESZT használatához. Úgy véli ugyanis, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) tájékoztatója nem igazítja el a polgárokat a gyakorlati teendőkben. Sőt, szerinte kifejezetten arra számítanak, hogy a tájékozatlan polgárok nem is élnek majd az adatokhoz való hozzáférést korlátozó jogukkal. Az orvosi szoftvereket úgy alakították ki, mintha a betegek már hozzájárulásukat adták volna. Pedig a törvény szerint a hallgatást nem lehet hozzájárulásnak értelmezni.
- Esélyt sem kapnak a betegek?
- Az adatközlés kötelező, a törvény szerint az orvos tájékoztathatja a beteget arról, hogy milyen információt továbbít róla, de ezt nem köteles megtenni. Arra sem kötelezték az orvosokat, hogy az adatok megtekintésének korlátozási lehetőségéről tájékoztassák a beteget.
- Milyen információk kerülhet be a betegről „a szolgáltatási térbe”?
- Hatféle nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Ezek a következők: beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium. A beutalók, a vények, az események és a dokumentumok esetében a beteg maga dönthet: engedélyezi vagy tiltja a megtekintésüket. A másik két nyilvántartásra speciális szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi profil esetében három rendkívül egyszerű beállítás lehetséges: bármely kezelőorvos írási és olvasási jogot kap; bármely kezelőorvos olvasási (megtekintési) jogot kap; egyetlen orvos sem kap ilyen jogot. A konzílium esetében akkor lehet adatokat megosztani az orvosok között, ha korábban a beteg hozzáférési jogot adott az összes érintett orvosnak.
- Mit javasol a polgároknak?
- Az összegyűjtött adatok állami felhasználása a polgárok személyes létét, biztonságát fenyegeti. Ezért azt javaslom, hogy tegyék meg azt, amit saját védelmükben, érdekükben megtehetnek. Használják ki, hogy beállíthatják, ki férhet hozzá és mikor az adataikhoz. A tisztessegesadatkezeles.hu weblapon elérhető tájékoztatóm arról szól, hogy az egyes beállításokat hogyan tehetik meg, milyen lehetőségekkel élhetnek. Lépésről lépésre képernyőképekkel bemutatom, mit hol találnak. Annak van a legegyszerűbb dolga, akinek van saját ügyfélkapu-elérési lehetősége. Akinek nincs, annak el kell mennie valamelyik kormányablakhoz, és kérnie kell.
- Ügyfélkapu-elérés nélkül mit lehet tenni?
- Most körülbelül 2,5 millió embernek van ilyen kapcsolata az államigazgatással. A maradék 7 millió vagy létrehoz hozzáférést, vagy elmegy valamelyik kormányablakhoz, ahol az ügyintéző segítségével korlátozhatja az EESZT-be feltöltött adatai elérhetőségét. Tehát az elektronikus mellett lehetőség van hagyományos módon rendelkezni, de ehhez is érdemes előbb tájékozódni az interneten vagy tájékoztatást kérni kormányablaknál.
- Mi van a gyerekek esetében?
- Esetükben is szükség van a személyes ügyfélkapu-azonosítóra, amelyet a kormányablakoknál lehet kérni. A szülőnek igazolnia kell, hogy ő a törvényes képviselője a gyermeknek, ezt követően a kiskorú ügyfélkapujának segítségével rendelkezhet egészségügyi adatainak a kezeléséről. Ugyanez a helyzet a gyámságra szorulók esetében. Ha nincs a kiskorúnak ügyfélkapus azonosítója, a szülő nem fér hozzá gyermeke EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz. Például a gyógyszerét is csak papíralapú vénnyel, későbbiekben pedig felírási igazolással tudja majd kiváltani.
- És ha téves adatokat rögzítenek egy-egy betegről?
- Ha valaki ilyet észlel, azt a közlő szolgáltatónál vagy az ÁEEK-nél jelezheti.
- Mi volna a legbiztonságosabb eljárás az egyéni adatok védelmében?
- Legjobb lenne, ha csak olyan adatok kerülnének be a rendszerbe, amelyek valóban fontosak a beteg ellátása szempontjából. Ha az e-profilját mindenki tiltott állapotban tartaná, és amikor például a krónikus betegségeit kezelő orvoshoz megy, akkor arra az időre megnyitná. Lényegében minden orvoshoz fordulás előtt újra kellene szabályoznia a betegnek az önrendelkezését a dokumentumokra és az e-profilra vonatkozóan is.
- Életszerű, hogy valaki valamennyi orvoshoz fordulás előtt megigazítja beállításait?
- Nem. Valószínű, hogy sokan nem törődnek majd ezzel. A helyzet változni fog jövőre, ugyanis májusban az Európai Unióban hatályba lép az Általános Adatvédelmi Rendelet, amely nem fogja engedni a személyes egészségügyi adatok kényszerintézkedés alapján történő összegyűjtését. Ha addig nem változik a hazai szabályozás, akkor május 25-én én leszek az első, aki ezt sérelmezi.
Vészhelyzetben zöldre vált a lámpa
Vannak olyan esetek, amikor a „sürgős szükség” okán az egészségügyi személyzet akkor is beletekinthet a beteg valamennyi adatába, ha ő arra nem adott felhatalmazást. Ilyen helyzetek egyebek mellett:
- az életet veszélyeztető vérzések, az átmeneti keringés- és/vagy légzésleállás, fulladás, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota
- az életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás zavarai
- az agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, központi idegrendszert érő trauma
- az eszmélet vesztéssel járó állapotok, görcsrohamok,
- a hirtelen fellépő látászavar,
- a szepszis,
- a szülés, a terhességi mérgezések, akut nőgyógyászati vérzés,
- az életveszélyt okozó allergiás, vagy egyéb sokkos állapot
- az akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asztmás roham, idegentest, fulladás)
- a mérgezés
- az égés, a fagyás
- a baleseti sérülések
- a búvárbalesetek
- az áramütés,
- az öngyilkossági kísérlet és szándék
- az olyan fertőzéses kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.
