Az senkit sem lepett meg, hogy az emlékezést - megint - aktuálpolitikára használta ki a miniszterelnök. Nem ő az egyetlen, aki így tesz, mióta a világ a világ. Néha már olyan érzésünk lehet, a történelmi események és felidézésük csak arra szolgálnak, hogy muníciót adjanak a napi politikához. Orbán Viktor mindenesetre fényesen bizonyította ezt, amikor eligazította híveit - hol másutt - a Terror Háza előtt.
Ám még ilyen körülmények között is meglepő volt, hogy a végén, amikor a választási részvételre buzdította azokat, akik még hisznek benne és rendszerében, egy történelmi jelszót idézett fel. Szó szerint azt mondta, "az előttünk álló hónapokban készülődni fogunk. Márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk." A készülődés egyáltalán nem kétséges. Régóta ez van. Mármint kampány. Természetesen a győzelem érdekében, amit Orbán szerint még nem "harcoltak ki". De az biztos, ha csak márciusban kezdik - kezdenék - újra, akkor áprilisban nem örülhetnének.
Egyébként pedig nem árt emlékezni rá, hogy mi volt ez a "Márciusban újra kezdjük" (MUK).
A november 4-e utáni hónapokban - a forradalom leverése nyomán - ez volt azok jelszava, akik még reménykedtek, hogy október 23-a történelmi napjai megismételhetők. A házfalakra mázolva és röpcédulákon jelent meg a jelszó. Sokak szerint az akkori hatalom e fenyegetésre (is) hivatkozva hozta létre - 1957 februárjában - a munkásőrséget.
E jelszó beillesztése a közelgő választás előkészületeibe annak újabb bizonyítéka, hogy Magyarország miniszterelnöke változatlanul a harcban él. Csak így képes meghatározni saját magát és a nemzeti együttműködés egész rendszerét. Ellenségeket keres és talál, mert úgy véli, kizárólag így lehet egyben tartani híveit. Ünnepinek szánt beszéde is erről szólt. Volt benne sorosozás (a milliárdos nevének említése nélkül), migránsozás és Brüsszelezés. Vagyis hangsúlyosan mindaz, ami az immár évek óta tartó kampányban előkerült, és ami - a miniszterelnök gondolataiban legalábbis - fenyegeti Magyarországot. A fenyegetés külön kiemelve. Hiszen hiába ért el hatalmas sikereket ez a nép és ország a folyamatosan rátámadókkal szemben, "sohase becsüljük le a sötét oldal erejét". Azt pedig mindenki tudhatja, vagy ha nem, hát elképzelheti, kik és mik tartoznak a "sötét oldalhoz". Orbán Viktor démonai mindenképpen.
Még ez is természetes lenne, hiszen egy pártvezető az esedékes választás előtt igyekszik meggyőzni az embereket, hogy az ő pártjára kell voksolniuk. Csakhogy Orbán Viktor nem képviselheti egy ilyen - de semmilyen - alkalommal sem csak a Fideszt. Ha megszólal, Magyarország miniszterelnöke beszél. Ebből adódóan akik a világban utólag elemzik szavait, azoknak nem csupán az emberről van meg a véleményük, hanem az országról is, amelyet vezet és képvisel. Hiába nyújt baráti jobbot a közép-európai államoknak, ha a többieket egyszerűen besorolja az édes hazánknak ártani óhajtó sokaságba.
Végül is a jelek szerint nincs mit újra kezdeni márciusban, hiszen Orbán nem változik: ugyanazt folytatja, amit már régóta csinál.
