A Fővárosi Közgyűlés mai döntésén múlik, folytatják-e az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a Római-partra tervezett mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát. A gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a népszavazás elvileg lezárhatná, de a közgyűlés ma várhatóan keresztbe tesz a demokratikus megoldásnak.
Minderről Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező beszélt lapunknak. Mint ismert, a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott - kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?" Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát nem az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt - leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják, a parti fák védelmére hivatkozva.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év elejei olimpiai népszavazást: formailag visszavonják az áprilisi határozatot, s helyette arról döntenek, hogy a parton, de a Dunától néhány méternyire, a kerítésekhez közeli nyomvonalon épülhet meg a mobilgát, amelynek lehetőségéről szeptember végén már amúgy is határoztak.
Ez a döntés már magát az aláírásgyűjtést is meggátolná. Béres András is tart ettől, ha visszavonja az áprilisi határozatot a közgyűlés, attól jogilag az aláírásgyűjtés még folytathat ugyan, de sok potenciális aláíróban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene támogatni egy okafogyottá vált kezdeményezést.
Kérdésünkre Béres azt mondta, a határozat ilyen visszavonása "a joggal való visszaélés" lenne, aminek politikai következményei kellene, hogy legyenek. Arra a kérdésünkre, hogy általában hogyan vélekedik a kormány(pártok) ellenzéki népszavazásokat ellehetetlenítő lépéseiről, Béres azt mondta: "szinte lehetetlen egy népszavazási kezdeményezéssel megfelelni a törvénynek", annyi feltételt és akadályt állítottak a kormánypártok a referendumok elé. Hozzátette, sokkal nehezebb például egy fővárosi népszavazás esetén összegyűjteni a megfelelő számú 138 ezer aláírást, mint az országos népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezret. Hiszen a fővárosban az ország lakosságának mintegy ötöde él, mégis az országos referendumhoz a budapesti népszavazáshoz szükséges aláírásszámot nem sokkal meghaladó szignó szükséges, vagyis nagyon torzak az arányok. Továbbá, amíg az országos referendum kiírásához 120 nap alatt kell a 200 ezer aláírást összeszedni, a fővárosi 138 ezer szignót összegyűjtésére mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Béres megemlítette azt is, hogy azért nem lehet a mobilgát ellen csak óbudai, azaz III. kerületi népszavazást kezdeményezni, mert az árvízvédelem fővárosi hatáskör.
Korábban két magánszemély alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Momentum év eleji népszavazási kezdeményezése kapcsán. Fogarasi József és Galambos Károly szerint, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a Fővárosi Közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés ezzel ellentétes határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is. Továbbá úgy vélik, alaptörvény-ellenes a népszavazási törvény két idevágó passzusa, így azok megsemmisítését is kérik.
A történet ismert, a Momentum február 17-én a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le kezdeményezésük mellett, amelyben a Fővárosi Közgyűlést a 2024-es olimpiai pályázat visszavonására kérték. Ám a közgyűlés - még az aláírások hitelesítése előtt - március 1-én, a maihoz hasonlóan rendkívüli ülésén a pályázat visszavonása mellett döntött. Eközben a jogorvoslatok lezárulta után március 24-én megnyílt az út a népszavazás elrendelése előtt, csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy a fővárosi népszavazást nem rendeli el. Ezt a döntést hagyta jóvá a Kúria, majd ezt támadta meg alkotmányjogi panaszában a két magánszemély. Úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást.
Két olyan országos népszavazási kezdeményezése is volt az ellenzéknek ebben a ciklusban, amelyekben elkezdték és be is fejezték az aláírásgyűjtést, de a kormány(pártok) mégsem próbálták törvénymódosítással megakadályozni a referendumot.
Az egyik Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, aki magánszemélyként nyújtott be földügyi népszavazási kérdését, amely így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedte át a kérdést, a Kúria ezzel ellentétes döntést hozott, így Gőgös 2016. februárjában elkezdhette a szignók gyűjtését. Gőgös júniusban a szükséges 200 ezer aláírásnál jóval többet adott le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI), amely azonban csak 181 ezer érvényeset talált. Emiatt az MSZP elnökhelyettese a Kúriához fordult, de a legfőbb bírói fórum helybenhagyta az NVI ellenőrzése nyomán meghozott NVB-döntést az aláírások számáról.
Hasonló sorsra jutott Kész Zoltán kezdeményezése: a független parlamenti képviselő az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjáról szeretett volna országos népszavazást, ám neki sem jött össze a 200 ezer támogató aláírás. Bár a 100 ezer aláírás itt is megvolt - Kész az MSZP-vel együtt, bár időben kissé lemaradva gyűjtötte a szignókat -, így az Országgyűlés elé került a kérdés, a parlamenti többség nem rendelte el a referendumot.
A Fidesz-KDNP e két kezdeményezést vélhetően azért nem próbálta törvénymódosítással megakadályozni, mert politikusaik többsége - közvetlenül vagy a hozzátartozók révén - érintett volt a két ügyben: részt vettek a földprivatizációban és annak nyertesei közé tartoztak, továbbá épp rájuk vonatkozott volna az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonja.
Okafogyott országos kezdeményezések
"Ha azt akarjuk, és én ezzel egyetértek, hogy adjuk vissza az embereknek minél hamarabb a lehetőséget, hogy meghatározzák, mi legyen Magyarország jövője, ahhoz a leginkább közelvivő, hatékony, tulajdonképpen egyetlen rendelkezésre álló alkotmányos eszköz, az a népszavazás." Orbán Viktor miniszterelnök mondta ezt a népszavazás intézményéről még 2008-ban, a Fidesz elnökeként a köztelevízióban. Természetesen a saját maga, pontosabban a Fidesz által kezdeményezett országos népszavazás volt az apropója megszólalásának. A Fidesz számára a 2008. március 9-én megrendezett úgynevezett "szociális népszavazás", amely mindhárom kérdésben az ellenzéki párt sikerét hozta, megnyitotta az utat a 2010-es kétharmados parlamenti választási győzelem előtt. Bő egy hónappal később ugyanis az SZDSZ visszavonta minisztereit a kormányból s ezzel a koalíció megszűnt.
Népszavazáspárti fideszes szignók
Orbánnak több olyan megszólalását is fel lehetne idézni még 2010 előttről, amelyben a népszavazás fontosságát hangsúlyozta. 2007-ben - szintén az MTV-ben - úgy fogalmazott: "Azt akarjuk, hogy két választás között is, ha fontos ügyről van szó, legyen meg a békés, alkotmányos eszközünk, erőszakmentes eszközünk, hogy érvényt szerezhessünk az akaratunknak.”
Mint látható Orbán pontosan tudja, hogy különösen az országos népszavazás intézménye erős fegyver lehet az ellenzék kezében - főleg akkor, ha a kormányzó párt(ok) kétharmados vagy ahhoz közeli többséggel rendelkeznek. De ugyanez az állítás igaz a mai ellenzékre is, nem véletlen, hogy 2010 óta, de elsősorban 2014 után számtalan országos népszavazási kezdeményezéssel éltek. Ezek közül mindössze kettő olyan volt - a vasárnapi boltzár megszüntetése elleni szocialista kezdeményezés, illetve Vágó Gábor volt LMP-s képviselő korrupcióellenes kérdése - amely átjutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén és a kormányt is cselekvésre késztette.
A kabinet, nyilván a politikai következményektől tartva, nem várta be egyik aláírásgyűjtés végét sem, mindkét esetben inkább törvényt módosított: megszüntette a vasárnapi boltzárat, illetve 12 évre emelte a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezáltal mindkét kezdeményezés okafogyottá vált, ahogyan a fővárosi próbálkozásoknak is hasonló módon próbáltak gátat szegni Tarlósék. Ugyanakkor jogilag semmi nem kötelezte az MSZP-t, vagy Vágóékat, hogy az aláírásgyűjtést felfüggesszék, azt nyugodtan végigvihették volna. Nyilvánvalóan mérlegeltek, mekkora a politikai haszna annak, ha nem engedik el a kezdeményezést, és a bíróságokra bízzák annak kimondását, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.
