„Szép, fehér napot kívánok!“ – köszöntötte több ezer hívét egy tavalyi pozsonyi iszlámellenes megmozduláson Marián Kotleba, a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban 14 fős saját parlamenti frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk (LSNS) mozgalom első embere és honatyája. A volt testnevelő tanár, akit sohasem lehetett politikai korrektséggel vádolni, magyarellenes kijelentéseit („kóbor ázsiaiak leszármazottai”) az utóbbi években felváltották a „munkakerülő parazitákról” és a „cigányterrorról” szóló nyilatkozatok, a zsidók és melegek elleni kirohanások. Az LSNS a Hitler által fenntartott, Jozef Tiso nevével fémjelzett szlovák bábállam dicsőségét hirdeti, támogatottsága pedig egyre nagyobb: jelenleg a harmadik legnépszerűbb párt.
Úgy tűnik, a parlament első ülésére legálisan tartott lőfegyverrel érkezett neonácik meglévő igényt elégítenek ki, hiszen az extrémizmus rendkívüli mértékben szárba szökött az országban. A Speciális Ügyészség szóvivője, Jana Tökölyová néhány nappal ezelőtt elmondta, az év első kilenc hónapja folyamán 130 bűnvádi eljárás indult szélsőséges bűncselekmények gyanújával. Ez minden eddigi adatnál magasabb érték. Vádat mindössze két személy ellen emeltek, ketten vádalkut kötöttek, egy férfit pedig elítéltek.
A szélsőségesek térnyerése tükrözi a szlovák társadalom egészét, véli Samuel Abraham politikai elemző. „A neonáci Kotleba növekvő támogatottsága egyáltalán nem meglepő, hiszen minden társadalomban van 10-12 százaléknyi szélsőséges, és ez alól Szlovákia sem kivétel” – mondta az AFP-nek nyilatkozva.
Marián Kotleba első politikai mozgalmát, a fekete egyenruhában masírozó Szlovák Testvériséget az ország legfelsőbb bírósága szélsőségesnek ítélte és feloszlatta, így 2013-ban egy újrakevert párt színeiben indult a vezér, hogy általános megdöbbenést kiváltva Szlovákia nyolc megyéje közül az egyiknek az élére kerüljön. A helyhatósági csúcspozíció mit sem változtatott a hívei által „Vezér”-nek hívott politikus megnyilvánulásain, így idén szélsőséges nézetek hirdetése miatt eljárást indított ellene a rendőrség. A besztercebányai megyefőnök ennek ellenére ismét megméretteti magát a november eleji helyhatósági választásokon, ráadásul a következő öt évben jó eséllyel ismét ő vezetheti a jelentős magyar és roma közöséget számláló megyét.
Megfigyelők szerint Szlovákiában is az Európába irányuló menekülthullám erősíti a szélsőjobbot. A tavaly márciusi parlamenti választások előtt Robert Fico kormányfő Smer pártja is kampánya középpontjába állította a menekültkérdést, melegen tartva a félelem és a vélt fenyegetések témáját. Ficótól egyébként sem áll távol a gyűlöletkeltés (lásd keretes írásunkat), még ha elemzők szerint nem is feltétlenül meggyőződésből, hanem népszerűségi pluszpontok reményében áll be időnként a cigányozók táborába.
Alena Kluknavská, a pozsonyi Comenius Egyetem extrémizmus-szakértője szerint ez tájainkon regionális sajátosság. „Közép- és Kelet-Európában az etnikai vagy kulturális mássággal szembeni közvélekedés aránylag ellenséges, a nacionalizmus pedig nem kizárólag a szélsőjobboldal sajátja, hanem magáévá tette azt a fősodorbeli politika is” – mondta kérdésünkre a szakértő.
Szavait alátámasztja a Szlovákia biztonságáról tavaly készült jelentés is, amely előrevetítette, hogy 2017-ben a megyei választások kapcsán egyes szélsőséges politikusok és csoportok egyre aktívabbak lesznek, legitimitást követelve maguknak. A jobboldali szélsőségesek fő témája továbbra is a menekültkérdés, az iszlámellenesség, az EU- és NATO-ellenes hangulatkeltés – emeli ki a jelentés. A pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete idei felméréséből kiderül, Szlovákia lakosságának közel háromnegyedét – 71 százalékot – nyugtalanítja a szélsőséges nézetek terjedése.
Ez a tendencia hívhatta életre a Speciális Ügyészséget és a Speciális Büntető Bíróságot is. Idén januártól ezek a testületek határoznak az extrémizmussal kapcsolatos büntetőjogi esetekről. A belügy pedig egy mintegy 100 főt számláló elitegységet hozott létre a terrorizmus és a szélsőségesség ellen. Minden jel szerint szükség is lesz rá.
