Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a kormány ne éljen vissza a hatalmával - mondta a Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében David Kostelancik amerikai ügyvivő, aki nagykövet hiányában a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon.
A diplomata többször is köszönetét fejezte ki a magyar, s bármely más újságírók áldozatos munkájáért. "Azért vagyok ma itt, hogy Amerikának az Első Alkotmánymódosítás melletti elkötelezettségéről beszéljek, és arról, mit jelent nekünk a szabad sajtó. Önök nehéz időkben is tovább dolgoznak, és továbbra is feltesznek nehéz kérdéseket. Az Önök elkötelezettsége amellett, hogy kikutassák az igazságot, és azt kikiáltsák országnak-világnak, a demokrácia egyik legfontosabb eleme marad, és én őszintén értékelem, amit tesznek. Hadd mondjam el még egyszer: Köszönöm szépen" - fogalmazott.
Kostelancik világossá tett, lehet szeretni, vagy megvetni az újságírókat, kritizálni a sajtót, ám a médiának hatalmas szerepe van egy demokratikus társadalom működésében és egészséges fejlődésében. "Végső soron azonban, lévén demokratikus kormányok képviselői, tisztában vagyunk vele, hogy ha Önök nem teszik fel a kemény kérdéseket, nem végzik el a munkájukat. Tisztában vagyunk vele, hogy elszámolással tartozunk a polgároknak, akiket képviselünk, és hogy a nyilvánosság napvilága, melyet az erőteljes, szabad és független sajtó biztosít, alapvető fontosságú ennek az elszámoltathatóságnak az elérésében."
Az amerikai ügyvivő kijelentette azt is: "a demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat". Kifejtette: ez olyan örök kísértés, mely több formában is megjelenhet: így például a jogszabályokkal való korlátozás; a média kizárólagos ellenőrzése; a hirdetőkre történő nyomásgyakorlás, valamint a kormányzati kísérletek a hirdetési piac manipulálásra; vagy az újságírók leplezetlen fenyegetése vagy megfélemlítése módszereivel. Aztán minden korábbinál keményebben tette egyértelművé: "Az elmúlt években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak."
Kostelancik azt mondta: "a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett." Arról is beszélt: azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, "úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük". Emlékeztetett arra is: "a kormányzat ezen túl jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez sem jutnak. Azt halljuk, hogy magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak."
A jelenleg hazánkban tartózkodó legmagasabb rangú amerikai diplomata úgy fogalmazott: "szólnom kell egy a közelmúltban történt, riasztó fejleményről. Egyes, a kormányhoz szorosan kötődő médiumok egy listát jelentettek meg olyan újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra nézve. Ez veszélyes gyakorlat az újságírók szempontjából, és a szabad, független újságírás szempontjából is. Ezeknek a médiumoknak jogukban áll bírálni újságírókat, vagy nem egyetérteni velük, de arra kísérletet tenni, hogy megfélemlítsék őket, vagy megnehezítsék a munkájukat, összeegyeztethetetlen a szabad sajtó megvédésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. A velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére."
Kostelancik szólt arról is: bármilyen kritikus is olykor Donald Trump amerikai elnök az amerikai, vagy nemzetközi sajtó képviselőivel, sosem kérdőjelezi, az amerikai kormány sosem vonja kétségbe annak szabad működését. Sőt, "az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet".
Arról is beszélt, "vannak még itt független és ellenzéki médiumok, amelyek tág szerkesztőségi szabadsággal tudják végezni újságírói hivatásukat. Ez jó dolog. Számuk azonban egyre fogy, és olyan kihívásokkal kell szembenézniük a hirdetési piacon, melyekkel a kormányzati médiumoknak nem. Nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek. Ennek következtében egyre kevesebb magyar találkozhat komoly vitákkal és nézetütköztetésekkel a médiában, pedig ezek nagyon fontosak, sőt, alapvetőek egy képviseleti demokráciában."
Az ügyvivő végül idézte Thomas Jeffersont, Amerika harmadik elnökét, aki azt írta, hogy „inkább teszem ki magamat a túl sok szabadsággal járó kellemetlenségeknek, mint a túl kevéssel járóaknak." Más szóval, Jefferson felismerte, hogy „a túl sok szabadság"– a demokrácia zavaros, hangos, kaotikus pezsgése, amely mindnyájunk számára olykor frusztráló lehet –, jobb, mint ennek az alternatívája, amikor a kormányzat dönti el, mit kell gondolni, és milyen hangokat szabad meghallgatni. "A sajtószabadság megvédése közös és szent kötelességünk, olyan életbevágó, el nem múló imperatívusz, melyet gyakorolni és értékelni kell az én hazámban, itt Magyarországon és minden országban, mely magáénak vallja a szabadságot és a demokráciát.
