Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene
Sokan bíztak abban, hogy tegnap reggel 10 órára véget ér a teljes bizonytalanság időszaka, és kiderül, Carles Puigdemont katalán vezető az október 1-jei függetlenségi referendum után kikiáltotta-e a régió elszakadását vagy sem. Mint az emlékezetes, Puigdemont múlt hét kedden azt mondta, Katalónia kivívta a függetlenséget jogát, ám hozzátette: felfüggeszti a folyamatot.
A madridi kormány hétfő reggel 10 óráig egy egyszerű igent vagy nemet várt volna Puigdemonttól, ám ő e helyett hosszú levelet küldött a Moncloába, amelyben kikerülte a válaszadást. Az egykori újságíró egyetlen kézzel fogható javaslata az volt, hogy kezdődjön egy két hónapos tárgyalási időszak Madriddal. Sürgette továbbá Mariano Rajoy néppárti kormányfőt, hogy találkozzanak „mielőtt a helyzet fokozódik”. „A kormányom első számú prioritása, hogy a dialógus útjára lépjünk… Ahogy az a demokráciákban szokás, beszélni szeretnénk a problémáról, amellyel szembe kell nézniük azoknak a katalán embereknek, akik egy független európai országban szeretnének élni” – írta Puigdemont.
Az El País tegnap macska-egér játéknak nevezte a Madrid és Barcelona közti huzavonát, amely a határidők és ultimátumok tologatásával növeli a bizonytalanságot. A spanyol kormány természetesen nem reagált jól Puigdemont „cselére”, ám elhamarkodott válasz helyett új határidőt adtak a katalán vezetőnek: csütörtök reggel 10 óráig valóban nyíltan meg kell mondania, hogy kikiáltotta-e Katalónia függetlenségét vagy sem. „Nem volt nehéz feladat, csupán igennel vagy nemmel kellett volna felelnie arra vonatkozóan, hogy kikiáltotta-e a függetlenséget” – mondta Soraya Sáenz de Santamaria spanyol kormányfő-helyettes délelőtti sajtótájékoztatóján, majd hangsúlyozta, hogy bármilyen dialógusról legyen is szó, annak a „törvény keretein belül” kell zajlania.
Kérdés, hogy meddig tart a madridi türelem, hiszen a kormány már bejelentette az alkotmány 155 cikkelyének – vagyis a katalán autonómia felfüggesztésének – előkészítését. Ha Puigdemont csütörtökön sem áll elő konkrét válasszal – mégpedig azzal, hogy múlt múlt hét kedden, a parlamentben valójában nem kiáltotta ki a függetlenséget –, akkor aligha kerüli el, hogy élesítsék az alkotmány 155. cikkelyét.
A sajtónak nyilatkozó források szerint az 54 éves katalán vezető iszonyú nyomás alatt van. A függetlenségpárti erők – így a kormánykoalíció tagja, a szélsőbaloldali Népi Egység pártja (CUP) – nem akarnak hallani semmilyen „megalkuvásról”, míg a mérsékeltebb hangok egyre nagyobb aggodalommal figyelik az eseményeket. Az ország legerősebb régiójaként emlegetett Katalóniából egyre több vállalat menekül, és az európai közösség sem támogatja az elszakadást. Így egyre nehezebb lesz meggyőzni az embereket, hogy a függetlenség a legjobb út.
Az elmúlt hetek feszültsége, a politikai és gazdasági bizonytalanság a katalánok egészségi állapotán is érezteti hatását. Helyi orvosok szerint a rendelőkben kézzel fogható bizonyítékai vannak a válság egészségügyi hatásainak, nőtt például a stresszre, szorongásra panaszkodó emberek száma – derül ki az El País beszámolójából. A spanyol napilapnak nyilatkozó források szerint ezeket igen komolyan kell venni, mert ha nem kezelik, negatív hatásai lehetnek a mentális egészségre. Az egészségügyi tárca szakemberei hozzátették, hogy a szorongás sokaknál az augusztusi katalóniai terrorista merényletekkel kezdődött, majd nem sokkal később megkezdődött az igen feszült légkört eredményező népszavazási kampány, a függetlenségi referendum során tapasztalt erőszak, s az azt követő bizonytalanság pedig csak rontott a helyzeten.
