Bartók Béla hagyatékának gondozására két hazai intézmény hivatott: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma és a Bartók Emlékház. Ez utóbbit 1981-ben Bartók Béla utolsó budapesti, Csalán úti otthonában alakítottak ki. Csakhogy az emlékház leginkább gazdátlanságával, állapotromlásával, vezető nélküliségével szerepel mostanság a közbeszédben. Vásárhelyi Gábort, ifj. Bartók Béla keresztfiát, aki halála óta a hagyatékot kezeli, arról kérdeztük, miként alakult ki a tarthatatlan állapot – és mi jelenthet megoldást.
Az alapításkor ifj. Bartók Béla a háború ellenére is megőrzött családi bútorokat, tárgyakat helyezte letétbe az akkor a Budapesti Történeti Múzeum részeként létrejött intézményben. Láthatunk jegyzeteket, kottavonalazót, szemüveget a tárlaton – a világ minden tájáról ide érkező Bartók-rajongóknak különösen kedves zarándokhelye lehetne a múzeum. Valami miatt azonban ez mégsem működik – noha a hasonló kaliberű komponisták emlékhelyeit világszerte hatalmas becsben tartják.
Az emlékház, amelyben kis koncertterem is található, később függetlenné vált. Vásárhelyi Gábor feleségével 2006-ban felújíttatta az épületet, és a házaspár a kiállítást is bővítette. Így most szinte az összes Magyarországon maradt tárgyi emlék megtekinthető a tartalmas tárlaton, amelynek elrendezését a letétbe helyező fenntartotta magának. „Akkoriban úgy tűnt, hogy a tulajdonos főváros fenn tudja tartani ezt az állapotot. Az elmúlt tizenegy évben azonban a bázis költségvetést mindig lejjebb faragták, ezért már öt-hat évvel ezelőtt olyan helyzetbe került a ház, hogy dologi kiadásra is alig maradt pénz, azaz a szükséges karbantartásokat sem tudták elvégezni. Két és fél évvel ezelőtt szervezeti átalakulás is bekövetkezett. Ekkor lépett hatályba az a törvény, mely szerint egy önkormányzati szervezet csak százfős dolgozói létszám fölött maradhat önálló. Ennek következtében a hét-nyolc embert foglalkoztató Bartók Emlékházat a Budapesti Történeti Múzeumhoz csatolták.”
Noha az intézmény szakmai függetlensége megmaradt, azóta minden kiadást a múzeummal kell jóváhagyatni. „Augusztus közepén az igazgató beadta a felmondását, aminek valós okát nem tudtam meg – mondja Vásárhelyi Gábor. – Amikor az intézmény teljesen független volt, évente ötven koncertet rendeztek, ezek egy részét a Bartók Rádió élőben közvetítette. Egy száz-százhúsz fős koncertterem sosem lehet önfenntartó, de egy pezsgő koncertélettel rendelkező házban a Bartók Béla iránti tiszteletből kisebb gázsiért is fellépnek muzsikusok. Azt tartanám jobbnak, méltóbbnak, hogy a Bartók Emlékház valamely állami irányítású intézményhez tartozna, például a Zeneakadémiához, éppúgy, mint a Liszt Ferenc Múzeum vagy a Kodály Emlékház. Kiírták már az igazgatói pályázatot, mostanában várható a döntés" – magyarázza Vásárhelyi Gábor.
