;

EU;Orbán Viktor;

- Európánk a tét

Szidta szaporán egyik legutóbbi péntek reggeli szeánsza során Orbán Viktor az Európai Uniót. Nem fukarkodott használni még a legkíméletlenebb jelzőket sem. Az indulat érthető, hiszen látható: most kontinensünk távoli jövője a tét, illetve az, mi milyen szerepet kapunk a közösségben.

Angela Merkel Emmanuel Macron francia elnökkel a héten kettesben arról tanácskozott, hogyan is szerveződjék tovább az Unió. A Berlin-Párizs-tandem azt szeretné, hogy az EU vezető euróövezeti államainak szava legyen a perdöntő, az apróbb tagállamok, köztük Magyarország is viszont foggal-körömmel a nemzeti különvéleménynek adnának elsőbbséget, mondván, ne egy távoli központ diktáljon. A Le Monde-ban e disputához szólt hozzá Manfred Weber, a radikálisabb jobboldali német uniópárt, a CSU (Keresztényszociális Unió) alelnöke. Mellesleg ő a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt vezetője. Több kérdésben is szembeszegült a francia államfővel, aki inkább liberálisnak vallja magát. Ugyanakkor sokat mond a nem véletlenül a Le Monde-ban megjelent cikkének címe. Szó szerint ebben a megfogalmazásban teszi le a garast: „a nem demokratikus országoknak nem lehet helyük az Európai Unióban”.

Weber tudja jól, hogy minden megfogalmazásnak súlya van, a partnerek beleköthetnek a szavaiba, ezért is igyekszik kerülni a túlságosan is egyértelmű kitételeket. Istenhozzádot mondana a technokratáknak, viszont úgy véli, Európa akkor válik megkerülhetetlen tényezővé, ha erős nemzetállamokra támaszkodik. Az Európai Néppárt elnöke nem európai szuperállamban gondolkodik, hanem egy a mainál hatékonyabb szövetségben. Eléggé sokat sejtető viszont, hogy arra int minden szereplőt, tartsák tiszteletben a demokráciát, ha utalás szintjén is, de meginti azokat az államokat, amelyek túlságosan is lazán kezelik az emberi jogokat.

Nincs értelme alaposabban foglalkozni a részletekkel, hiszen az Európa jövőjéről szóló közös töprengés még az elején tart, bár a decemberi uniós csúcson már közzéteszik az első tervezeteket. Egyelőre azonban Merkel és Macron se siet. S jóllehet az út kezdetén tartunk, máris tapintható a feszültség. Hiszen ha elérkeznék az ideje annak, hogy eldöntsék, a már felvett tagok közül melyik is a hitelesen demokratikus, bizonyára azonnal kitörne a pusztító vihar.

Vagy mégsem? Egyes hírek szerint ugyanis Orbán gárdájában akadnak, akik állítólag már önként is szívesen búcsúznának az Uniótól. Sokkal rokonszenvesebb nekik Putyin Moszkvája. Legalábbis simogatóbban szólnak róla, mint Brüsszelről. Őket már kevéssé foglalkoztatja, milyen is legyen a mi közös Európánk.