Khell Zsolt agglegény szobát ábrázoló díszlete sokáig szinte egyedül leköti a néző figyelmét a Katona József Színházban, ahol Gogol Háztűznézőjét vitte színre Ascher Tamás. A háttérben kopottas tapéta, és rengeteg egymásra hányt tárgy. A káosz rendkívül pontos kivetítése. Középen egy ágy, melyen a főhőst, Padkaljoszint alakító Fekete Ernő nekünk, nézőknek beszél. Kibeszél. Ezt a megoldást más szereplők esetében is használják az előadásban. Igencsak jó ötlet, hiszen így mi is még inkább érintve érezzük magunkat. A monológok pedig jól kiegészítik a pörgő, nyelvileg nagyon is mainak ható dialógusokat. (Fordító, dramaturg: Radnai Annamária). Padkaljoszin arról vall, hogy mégis csak meg kellene nősülnie, mert így minden csak besavanyodik. még azt sem vette észre, hogy itt a tavasz. (Sőt már az ősz is.). Ám valahogy mindig halasztja a dolgot, végül jó lenne ez neki így is. Minek ez a nagy sietség. De jön az igencsak vehemens házasságközvetítő (Fullajtár Andrea) és egy ugyancsak hangosan agresszív alkalmi kerítő, a barát Kacskarjov (Rajkai Zoltán), és innen már nincs visszaút.
Jöhet a háztűznéző. Fekete Ernő plasztikusan mutatja az udvari tanácsos, Padkaljoszin önmagával viaskodó ingadozását. Már mi is szinte lebeszélnénk az egészről, ám felemelkedik Khell Zsolt díszlete, megérkezünk az eladósorban lévő Agafja Tyihonovna (Jordán Adél) házába, ahol viszont több kérő is megjelenik. Gogol műve eleve abszurd, a figurák karikatúraszerűek, de Ascher erre néhol rá is erősít. Fokozza a hatást, olykor a bohózatig is elmegy. A színészek egy része pedig ezt nagyon is élvezi. Főként a kérőket alakítók, Bezerédi Zoltán, Vajdai Vilmos és Keresztes Tamás. Valamennyien bravúrosan hozzák a saját karakterüket, rá is licitálnak egymásra. Jól is áll nekik ez a kitettség, mert meg tudják mutatni széles színészi eszköztárukat. Jordán Adél is több tónusban képes megszólalni, kipróbálhatja az erősen hisztérikus hangot is, de talán akkor a legmegkapóbb, amikor arról beszél, hogy mennyire nehéz választanunk, sokszor szinte képtelenség.
Szirtes Ági Agafja nagynénjeként kiválóan hátterez a lánynak, emlékezetesek a gesztusai. A harsányabb jeleneteket jól ellenpontozza Padkaljoszin szinte néma szolgáját játszó Elek Ferenc, gesztusai mindent elmondanak a ragaszkodásról, az alázatról, a szeretetről, ő nincs gondban a választással. Dargay Marcell zenéje is ellenpontoz, olyan a hangulata, mintha egy sötét krimiben lennénk. De itt a krimi annyiban áll, hogy Padkaljoszin meggondolja magát, mégsem nősül, megszökik egy ablakon át. Visszaereszkedik a színpadra és minden folytatódik, úgy mint a háztűznéző előtt. Az előadás jobb pillanataiban, bár a színlapon az áll, „teljességgel valószínűtlen történet két részben”, szembesít gyengeségeinkkel, megingásainkkal, az igazi téttől való félelmeinkkel.
Infó:
Gogol Háztűznéző
Katona József Színház
Rendezte: Ascher Tamás
