Magyarországon zéró tolerancia van korrupcióra, nem pártemberek pártalapon részesednek az uniós forrásokból, az ország gazdasági fejlődése pedig nincs teljesen ráutalva az uniós pénzek beáramlására – vázolta fel Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy képzeletbeli ország képét a parlament Európai ügyek bizottságának éves meghallgatásán. „Magyarország erős ország, stabil ország, nincs miért szégyenkeznie" - szögezte le a miniszter többször is.
A bizottságban az egyetlen jobbikos Bana Tibor kivételével csak fideszes és KDNP-s képviselők voltak jelen, akik folyamatosan dicsérték Lázár János és a Miniszterelnökség munkáját, míg végül Lázár kijelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt illeti köszönet, mivel ő az, aki folyamatosan eligazítást tart, illetve „rendet tesz" a közszolgák fejében.
Lázár expozéjában hangsúlyos volt, hogy szerinte Magyarországnak döntő szerepe volt a balkáni menekültútvonal lezárásában, hiszen ez „egy magyar kormányzati döntés volt, amit 2015-ben az Európai Bizottság nem támogatott". Lázár itt elhallgatta, hogy a határokra érkező menekülttömeg elsősorban az EU-török megállapodással apadt el, illetve szóba sem hozta a megállapodást.
Azt ellenben annál inkább hangsúlyozta, hogy az Unió a Brexitet és a menekültkérdést is arra használná, hogy jogköröket vonjon el a tagállamoktól. Lázár szerint a kvótaügy mögötti vita is elsősorban arról szól, hogy tagállami jogkör maradhasson a menekültkérdés.
„Amikor arról volt szó, hogy akár jogi erőszak árán, de ide akarnak küldeni 1200 vagy 1300 bevándorlót a (vita) nem a darabszámról szólt, nem arról, hogy most három-négy, ötszáz ember sorsát tudjuk–e kezelni" - mondta Lázár. „Természetesen tudjuk"- tette hozzá. „De ezek elvi kérdések, szuverenitáskérdések és a jövő kérdése az az EU -n belül, hogy hány hatáskör kerül Brüsszelbe és hány hatáskör kerül Budapestre".
A menekültkérdés kapcsán az ülésen is felmerült, hogy Brüsszel a 2020 utáni időszakban a felzárkóztatási forrásokat köthetik-e a jogállami elvek megvalósulásához.
Lázár szerint a kohéziós alapokat nem lehet a bevándorlás kérdéséhez kötni. „a kohéziós alapokat azért kapjuk,mivel bizonyos jogokról – például a belső vámok – lemondunk a közös joggyakorlás érdekében. Így ezeknek a kompenzálására kapunk forrásokat."
Szerinte az uniós forrásokról szóló viták politikai színezetűek: „bizonyos politikai-tagállami csoportok most arra kaptak megbízást, hogy a kelet Európában elköltött pénzek legitimitását meg kell kérdőjelezni, azért, hogy ne legyen olyan magas náluk a befizetés" - vélekedett Lázár János. Szerinte ugyanakkor a németek az „okosak" akiknek praktikus a hozzáállása. Lázár János Lengyelországot idézte, ahol a kohéziós források 80 százaléka német multikhoz kerül vissza, „ami minden érdekeltnek jó helyzet."
Bár Lázár János korábban gazdasági fórumokon többször is figyelmeztetett arra, hogy az uniós juttatások esetleges csökkenésével a magyar gazdaság komoly problémák elé nézhet, most kedden egészen más húrokat pengetett a bizottságban. A miniszter szerint Magyarország GDP-je 33-35 ezer milliárd forint és folyamatosan növekszik. Ehhez képest az évente kifizetett 2000-2500 milliárdnyi uniós támogatás fontos, de nem lényegi eleme a gazdaság fejlődésében.
„Azok akik azt mondják, hogy csak az uniós pénzekből fejlődik a magyar gazdaság azok hülyeséget beszélnek, a 33 ezer milliárdhoz képest a tíz százalékot sem jelentő forrásösszeg nem tudna ennyi többletet produkálni" - példálózott a miniszter.
„Azt a leghatározottabban visszautasítom, hogy pofára menne a pénzosztás" - válaszolt Lázár János a korrupciót feszegető jobbikos kérdésre. „Én gy gondolom, hogy ma sokkal kisebb a korrupicós kockázat mint korábban" - szögezte le.
„Zárt, ellenőrzött rendszert hoztunk létre ami nyomon követi az uniós pénzeket. Világos a kormányprogram: zéró tolerancia a korrupcióval szemben" - mondta Lázár János az izsáki polgármestert felidézve, aki az uniós forrásokból épített magának hétvégi házat, ám most visszafizettetik vele a forrást.
„Magyarországra jutott 100 euróból mindössze 2,5 euró kifogása van Brüsszelnek. Ez azt jelenti, hogy a számlák nagy részével semmi baja nincs az Uniónak" - mondta Lázár aki szerint odakint minden, Magyarországról küldött számlát alaposan átvizsgálnak a brüsszeli könyvelők. (Arról Lázár megint csak nem ejtett szót, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) összesítése szerint éppenséggel Magyarországon toronymagasan a legnagyobb az egyes csalási ügyekben a visszatérítésre kötelezett pénzek aránya.)
A miniszter szerint kettős mérce érvényesül az országgal szemben, mivel az Európai parlamenti képviselők prekoncepciókkal jönnek Magyarországra. „Hét és fél éve vagyok Budapesten és én azt látom, hogy a gyarmattartó országoknak óriási mentális fölénye van a gyarmattartás tekintetében velünk szemben" - szögezte le Lázár. Szerinte mindezért a sajtó a felelős, mivel egy átlag EP parlamenti képviselő, aki nem kelet európai, a mainstream sajtóból tájékozódik a térségből, a sajtóban leírtak határozzák meg az álláspontjukat. Míg a Bizottságban sokszor igazi, profi szakértők dolgoznak, addig szerinte az Európai Parlamenti képviselők felkészültsége elborzasztó.
„Idejön azzal egy parlamenti képviselő, német származású, hogy minket ellenőriz és azt sem tudja, hogy Magyarország mikor lépett be az Európai Unióba. Ilyen embereket kell meggyőzni arról, hogy itt is késsel-villával esznek".
Lázár leírása kísértetiesen emlékeztet Ingeborg Grassle-ra, aki nemrégiben járt Magyarországon az uniós források hasznosulását vizsgáló bizottság élén. Mint emlékezetes, a német képviselőnő annak ellenére is elutazott a felcsúti kisvasutat megnézni, hogy ez ellen Lázár élénken tiltakozott.