Az adóhatóság bűnügyi főigazgatósága költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az irodák ügyében. A Népszava birtokában lévő NAV-os határozat „házkutatás, motozás, lefoglalás” elrendeléséről szól. A házkutatást – a határozat szerint – az adott címhez tartozó „bekerített helyen található” járművek, információs rendszerek vagy adathordozók átvizsgálásával együtt kell végrehajtani.
Lakatos Oszkár és több képviselőtársa sok feljelentést tett már gazdasági visszaélések gyanújával, de a mostani eljárás – mondta – nem az ő kezdeményezésükre indult. A feljelentő kiléte számára is ismeretlen. A házkutatásokról elsőként tudósító RomNet cikkében 34 iroda szerepelt. Lakatos szerint az ORÖ ennél is több, egész pontosan 41 megyei és területi irodát hozott létre az országban, amelyek 2016 február elejétől év végéig működtek. Azért csak addig, mert a fővárosi kormányhivatal tavaly novemberben súlyos szabálytalanságokat tárt fel.
„Nem állapítható meg az irodák jogi státusza, nincs rögzítve, hogy ezen irodákban kik, milyen jogviszonyban végeznek munkát, az irodák milyen formában gazdálkodnak a rendelkezésre bocsátott pénzügyi források felett. Emellett nem tisztázott az ORÖ hivatalához való viszony sem” – hívta fel a figyelmet a kormányhivatal. Az ORÖ szervezetei és működési szabályzata az irodákat telephelyeknek minősítette, ám ez a fogalom az önkormányzat esetében nem értelmezhető.
Az irodák egy részét a vezetőkkel jó kapcsolatban lévő ORÖ-s képviselők lakására jegyezték be, ahol gyakran ők maguk vagy hozzátartozóik voltak az alkalmazottak – erősítette meg Lakatos Oszkár. Nincs tudomása arról, hogy az irodák létrehozásáról érvényes közgyűlési döntés született volna. Ha a vádak bebizonyosodnak, akkor az ORÖ-nek vissza kell fizetnie a szabálytalanul elköltött százmilliós nagyságrendű összeget. Lakatos hangsúlyozta: érdemes felvetni az ORÖ hivatalvezetője és gazdasági vezetője felelősségét is.
Szerettük volna megkérdezni Balogh Jánost, az ORÖ elnökét is, de nem reagált megkeresésünkre. Az ORÖ közleményt adott ki, amely szerint az „irodák a roma emberek felzárkóztatása, életkörülményeik javítása érdekében tevékenykedtek. A képviselők, illetve az irodában dolgozók mindenkor a szabályok betartásával végezték munkájukat”, Farkas Flórián érintettsége pedig „semmilyen formában nem áll fenn”.
