Carles Puigdemont katalán vezető az alkotmánybíróság által felfüggesztett vasárnapi referendum után igen homályosan fogalmazott Katalónia jövőjével kapcsolatban, csupán annyit mondott, hogy a „napokban” kikiáltják a függetlenséget. Bár igen nagy a bizonytalanság, és nehéz kiszámítani a katalán kormány lépéseit, a spanyol sajtóban megjelent információk szerint szerdán, a regionális parlament ülése után kerülhet sor erre.
„Elnyertük a jogot, hogy legyen egy független államunk, köztársaság formájában” – mondta vasárnap késő este Puigdemont a referendum kérdését idézve. Még nem lehetett tudni az eredményeket, ám már akkor sem volt kérdés, hogy az igenek győznek. Hétfő délutánra a szavazatok többségét már összeszámolták, ezek szerint 90 százalék tette le voksát a függetlenség mellett. A részvételi arány 40 százalék volt: 2,26 millió katalán szavazott, kevesebb, mint a 2014-es konzultációvá szelídített referendumon, amelyen 2,3 millióan járultak az urnák elé. Mindezt úgy, hogy több spanyol médium, köztük a La Razón információi szerint olyan kaotikus állapotok uralkodtak vasárnap, hogy egyesek több alkalommal is szavaztak.
Hétfőn már nyugodtabb volt a hangulat, ma viszont megbénulhat a régió, mivel több szakszervezet általános sztrájkot hirdetett tiltakozásul.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő a vasárnap esti sajtótájékoztató óta – amelyen kiállt a rendőrök mellett, és azt mondta, nem történt népszavazás – kerüli a nyilvánosságot. Tegnap a szocialisták és a centrista Ciudadanos vezetőivel találkozott, hogy megbizonyosodjon támogatásukról. A spanyol kormánynak hamarosan lépnie kell valamit, szakértők szerint nem kizárt, hogy Madrid élesíti a 155. cikkelyt, s ezzel felfüggeszti a katalán autonómiát.
Óvatos kritika
„Az erőszak sosem lehet politikai eszköz” – kommentálta a függetlenségi népszavazás során kibontakozó erőszakot az Európai Bizottság szóvivője hétfőn. A katalán kormány reggeli tájékoztatása szerint több mint 800 ember sérült meg vasárnap.
Brüsszelből korábban azt üzenték, a katalán népszavazás spanyol belügy, azt azonban mindig is igyekeztek hangsúlyozni, hogy egy független Katalónia az EU-n kívül találná magát. Ennek ismeretében jelzésértékű, hogy a bizottsági így reagált a történtekre. „A spanyol alkotmány értelmében a tegnapi katalán népszavazás nem volt legális. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ezekben az időkben egységre és stabilitásra van szükség, nem pedig széthúzásra és szembenállásra” –folytatta a szóvivő, majd hozzátette: bíznak Mariano Rajoyban. Bár a függetlenség kikiáltása, és az arra adott spanyol reakció egész Európára hatással lehet, a kontinens vezető országai inkább a hallgatást választották. Belgium, Finnország, Szlovénia és Litvánia azonban elítélte az erőszakot, és dialógust szorgalmaztak a felek között. Aleksandar Vucic szerb államfő szerint az EB álláspontja a legjobb példája a világpolitika kettős mércéjének és képmutatásának. Emlékeztetett, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását az EU 22 tagállama elismeri. Vucic ugyanakkor biztosította Madridot Spanyolország területi integritása melletti szerb kiállás felől.
