Évente kellene ellenőrizni a fűtőberendezéseket, rendszereket és a kéményeket - javasolta egy rövid szakmai bemutatóval fűszerezett, tűzoltó és mentő szakszervezettel közösen tartott tájékoztatón Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. Éppen ezért rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy olyan szabálymódosításra készül a kormányzat, amely megszüntetné a családi házak esetében a kémények kötelező ellenőrzését.
Több százezer családi házról van szó, és több millió ember életét teheti kockára a kormányzat ezzel a tervezettel, hiszen csak Budapesten a családok 40 százaléka, főleg a külső kerületekben, családi házakban él. Vidéken viszont éppen ez az ingatlanfajta a meghatározó. Ha az országgyűlés megszavazza ezt a módosítást, gyakorlatilag felszámolná vidéken a kéményseprést - tette hozzá lapunk felvetésére a szakszervezet elnöke. Roppant nehéz helyzetbe kerülhetnek a kéményépítéssel, felújítással foglalkozó vállalkozások is, hiszen a módosítás hírére tömegesen mondták le a megrendelt munkákat a családi ház tulajdonosok. A változás szakítana egy több évtizedes gyakorlattal, és nagyon valószínű, hogy a kötelezettség megszűntével a lakosság nem fogja önként megrendelni a fűtőberendezések, rendszerek,kémények ellenőrzését. Ezzel a jogalkotó és a végrehajtó hatalom az állampolgárokra hárítja a felelősséget - jegyezte meg a szakember.
A veszély nagyságát jelzi, hogy míg a korábbi években átlagosan 10-12 halálos áldozatot követelt a fűtési szezonban a szén-monoxid-mérgezés, 2016. október 15. - 2017. április 15. között, vagyis a fűtési szezonban 22-en lelték halálukat a színtelen, szagtalan gáznemű alattomos gyilkos miatt - mondta Vámos Csaba. Mindez ágazat jelentős részének tavaly júliusi államosítását követően történt, amikor ezt a közszolgáltatást is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hatáskörébe utalta a kormány.
Az egész szakma tiltakozik az családi házak kötelező kéményellenőrzésének megszüntetésének terve ellen, de egyelőre csak annyi történt, hogy a 2015-júliusával lezárult Állami Számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálat eredményét éppen az újabb botrányra időzítve hozták nyilvánosságra. A nyilvánvalóan kormányzati megrendelésre készült vizsgálatot elégedetten vette tudomásul a KOSZ, mert abból is az derült ki, hogy a lakosság döntően elégedett volt a közszolgáltatással és csupán 7 százalékuk kritizálta a munkájukat. A szakma azonban elvárja, hogy hasonló ellenőrzést végezzen az ÁSZ a 2016. júliusát követő időszakról is.
A tájékoztatón elhangzott: a lakástüzek, kéménytüzek, gázmérgezések leggyakoribb oka éppen az, hogy a tulajdonosok elmulasztják a fűtőberendezések és a kémények karbantartását. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke hozzátette, hogy a legtöbb tűzesetet a tüzeléstechnikai eszközök nem megfelelő használata okozza, valamint az, hogy főleg vidéken hulladékot, például PET-palackokat is elégetnek a kazánokban, kandallókban. Emiatt az égéstermékek lerakódnak a kéményben és begyulladhat, berobbanhat, ami kéménytüzet,okozhat, de akár az ingatlan is leéghet.
Sokan nem gondolnak rá, de korszerű, légmentesen szigetelt nyílászárók,, ha nincs megoldva a szellőzés, a legveszélyesebbek, mert megakadályozzák a levegőutánpótlást. Életmentő lehet a jó minőségű, bevizsgált szén-monoxid riasztó eszköz - figyelmeztetett Vámos Csaba.
Míg 2012-ben 192 mérgezést és 14 halálesetet regisztráltak, addig 2014-ben már 430 mérgezés és 12 haláleset történt. 2015-ben pedig csak decemberben több mint 30 mérgezéses eset volt - sorolta a drámai adatokat Illés István, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy a 2016-ra vonatkozó adatokhoz még nem jutott hozzá a szakszervezet. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, az egyre fokozódó szédülés, hányinger, fáradság, bágyadtság, gyengeség, kábultság, tudatzavar, majd a légzés és a keringés leállása. A mentők értesítése mellett csak akkor szabad segítséget nyújtani, ha a helyiség folyamatosan szellőztethető.
