A szocialisták álláspontja nem változott, továbbra is ellenzéki összefogást, közös listát és közös egyéni jelölteket javasolnak. Az MSZP szerint a Demokratikus Koalíció (DK) éveken át másról sem beszélt, mint az összefogás szükségességéről, ennek ellenére Gyurcsány Ferenc most hátat fordított az ellenzéki tárgyalásoknak. Így reagáltak szombat délután a DK közleményére, amely szerint ők már nem tudják követni az MSZP álláspontjának változásait a demokratikus ellenzék választási együttműködésével kapcsolatban, ezért a párt elnökségi döntése alapján koordinált egyéni jelöltállítást javasolnak és önálló listát állítanak a 2018-as választásra. Azt is írták: az MSZP stratégiája és az elmúlt kilenc hónapban követett politikája lehetetlenné teszi a közös listás indulást.
A DK bejelentésének időzítése különös, hiszen Botka László tavaly december óta mindvégig a közös lista és a közös jelöltek szükségességéről beszélt, s noha az MSZP miniszterelnök-jelöltje hajthatatlan maradt abban, hogy nem szeretne egy listán szerepelni Gyurcsánnyal, a szocialisták álláspontja épp puhulni látszott e kérdésben. A DK döntése ráadásul némileg ellentmond Gyurcsány napokban tett kijelentésének, miszerint a demokratikus ellenzéki pártok akár az összes választókerületet elveszíthetik, ha külön-külön indulnak a Fidesz ellen. Az MSZP azt már januárban egyértelművé tette: a koordinált indulás a jelenlegi választási rendszerben nem lehet működőképes, vélhetően ezért tett az elmúlt napokban lépéseket a DK felé Molnár Gyula. A pártelnök lényegében azt jelentette be: az MSZP nyitott minden tárgyalásra, akár olyanra is, amely Gyurcsány választási listán való szerepléséről szól.
Mindeközben furcsa mozgások indultak be a demokratikus ellenzéki oldalon. A hét elején Lattmann Tamás nemzetközi jogász azzal állt elő, valójában ő lett volna a közös ellenzéki kormányfő-jelölt. Majd a Tarjányi Péter által meghirdetett, és Lattmann, továbbá Bodnár Zoltán jogász-bankár nevével fémjelzett Magyar Progresszív Mozgalom bemutatkozó sajtótájékoztatóján csütörtökön már arra a bejelentésre jutottak: el kell távolítani az MSZP valódi miniszterelnök-jelöltjét, Botka Lászlót.
Lapunk is megírta, hogy a furcsa egybeesések, s a hétvégén kongresszusát tartó – azon miniszterelnök-jelöltjének Szél Bernadettet választó – LMP vélt stratégiája miatt Török Gábor politikai elemző arra a következtetésre jutott: jelenleg az LMP megemelése, s az MSZP "kinyírása" zajlik. "Az LMP-n kívüli szereplők mozgását nem befolyásoljuk, semmilyen ráhatásunk nincs erre. Tudatosan járjuk a saját utunkat, miniszterelnök-jelöltet állítottunk, próbáljuk hatékonyabbá tenni a kommunikációnkat és van egy kitűzött célunk: le kell váltani az Orbán-kormányt" – reagálta a Népszavának Kanász Nagy Máté Török teóriájára. „Nincs olyan célzott politikánk, hogy kimondottan egy párt szavazóira mennénk rá. Az a fontos, hogy minél több szavazó jöjjön hozzánk, ha a szocialista párttól, akkor onnan, mi nekik is örülünk” – fogalmazott az LMP szóvivője.
Mindeközben a Publicus Intézet friss – a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült – felmérése szerint a Fidesz támogatottsága egy százalékpontot növekedve 25 százalékon állt szeptemberben, a Jobbik is hozott egy százalékpontot, ezzel 11 százalékon áll, az MSZP pedig 12 százalékos támogatottságra számíthat. A Publicus szerint az LMP tábora változatlanul 3 százalék, a DK 4 százalékon áll, az Együtt nem értei el az 1 százalékot, és ez most sem sikerült a Párbeszédnek, valamint az MLP-nek sem. A Kétfarkú Kutya Párt változatlanul 1 százalékon áll, a Momentum Mozgalom támogatottsága pedig április óta 2 százalék. A bizonytalanok aránya 40 százalék.
"Ezt ne írják az én számlámra"
Biztonságpolitikai kérdésekben továbbra is együttműködik Tarjányi Péterrel, ám a Botka Lászlót érintő kijelentéseivel nem ért egyet – mondta lapunknak Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke.
- Egyetért Tarjányi Péterrel abban, hogy Botka László megbukott?
- Egyáltalán nem. Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Továbbra is abban hiszek, és azt támogatom, hogy Botka László vezetésével a legteljesebb körű összefogás győzze le a Fideszt, s buktassa meg a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER). Fogalmam sem volt arról, hogy Tarjányi Péternek ez az álláspontja, s ilyen bejelenteni valója lesz, ebben nem értek vele egyet.
- De Tarjányi a tanácsadója. Továbbra is együttműködik majd vele?
- Biztonságpolitikai kérdésekben természetesen, de a közös munka az MSZP-n belüli személyi kérdéseket eddig sem, ezután sem érintette. Tisztelem Tarjányi Péter szaktudását, ahogyan Lattmann Tamást nemzetközi jogászként, Bodnár Zoltán bankszakemberként is elismerem, és amennyiben az általuk alapított civil mozgalom célja a NER megbuktatása, akkor azt is támogatni tudom – ahogyan minden más civil kezdeményezést. Ugyanakkor, ahogyan más civileket, úgy ezt a mozgalmat és annak tagjait sem tartom felhatalmazottnak arra, hogy személyi kérdésekbe beleszóljanak, döntéseket hozzanak.
- Ha már felhatalmazást említ: ön mire hatalmazta fel Lattmann Tamást?
- Semmilyen felhatalmazást nem adtam neki. Ez egy félreértés, amit egyébként már ő maga is tisztázott. Engem a hét elején Lattmann Tamás azzal hívott fel, hogy újságírók keresték meg azzal a dezinformációval, miszerint Botka László miniszteri bársonyszéket ajánlott neki, Tarjányinak és Bodnárnak. Megkérdezte, hogy ezt tisztázhatja-e nyilvánosan, mire mondtam, hogy természetesen cáfolni kell, hiszen nem igaz. A miniszterelnök-jelölti felkéréssel kapcsolatos igazságot pedig a Lattmann Tamással és Tarjányi Péterrel folytatott egyeztetésekről Hiller István választmányi elnök mondta el részletesen: tárgyalások voltak, összellenzéki megállapodás és hivatalos felkérés nem. De mindez attól fogva tárgytalanná vált, hogy 2016 decemberében Botka László bejelentkezett.
- Kicsit több mint egy hónapja azt mondta: kifejezetten szakpolitikai kérdésekkel és programalkotással kíván foglalkozni, ehhez képest ismét belekeveredett egy, az MSZP körüli kavarásba.
- Nem belekeveredtem, hanem belekevertek. Ezt ne írják az én számlámra. Teljességgel visszakövethető: tartom magam a korábban mondottakhoz, s minden nyilvános megszólalásom kizárólag szakpolitikai, nemzetbiztonsági kérdésekben történt. Abban pedig biztos vagyok, hogy éppen ezek miatt, a kormányoldalnak fájó ügyek miatt kívülről próbálhatják kelteni a feszültséget a sajtóban, és bomlasztani a közösséget.
