– A hitelminősítők után a versenyképességi rangsorokat összeállítók is elkezdték értékelni a magyar gazdaságban az elmúlt években történt változásokat – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Nem először fordul elő, hogy a kormányzat akkor ismeri csak el egy nemzetközi szervezet értékelését, ha az ránézve előnyös. Amikor tavaly a 63. helyről 6 helyet csúszott vissza Magyarország a versenyképességi listán, éppen Varga Mihály vádolta meg a Világgazdasági Fórumot elfogultsággal. A kormányzat akkor azt állította, hogy az ilyen felmérések különben is szubjektívek. Most ilyen kifogások nem hangzottak el hivatalos helyekről.
Közgazdászok, elemzők viszont arra figyelmeztettek, hogy ez a kedvező eredmény legföljebb rövid távon értékelhető, mert a hosszútávú versenyképességünknek minden fontos eleme hiányzik az Orbán kormány gazdaságpolitikájából.
A mostani értékelésben nagy szerepet játszott a magyarországi, elsősorban német járműgyártás, az európai autópiac fellendülése. Ugyancsak nem jöhetett volna létre ez az eredmény az uniós támogatások nélkül.
A krónikus munkaerőhiány arra kényszerítette a hazai vállalatokat, hogy sokkal innovatívabb és fejlettebb technológiákat kezdjenek használni - állította Vakhal Péter, a WEF magyarországi partnerintézményének, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató tudományos munkatársa. Továbbra is kedvező a makrogazdasági környezet, többek között alacsonyak a kamatlábak - tette hozzá.
A hosszútávú kilátásokat rontja a közoktatás és a felsőoktatás, illetve a szakoktatás színvonala. A magyar versenyképességet gyengíti még egyebek mellett a tankötelezettség leszállítása és ezzel párhuzamosan az iskolaelhagyók magas száma - figyelmeztetett Vakhal Péter. A kormányzat óriási erőfeszítéseket tesz, hogy beruházásra csábítsa Magyarországra a multi cégeket, de azok egyebek mellett a szakemberhiány miatt sem tolonganak. Ugyancsak hátrányt jelent az egészségügy tragikus állapota. Nem kevésbé hátrahúzó tényező a kontraszelektált és korrupt kormányzati működés.
