“A Pannon Filharmonikusok Pécs városának kiemelkedő brandértékkel bíró kulturális terméke, amelynek helyzete a tulajdonosváltással nem válhat és nem is válik bizonytalanná” - válaszolja Horváth Zsolt igazgató, lapunk az átmenet kockázatait firtató kérdésére. A több milliárdos hiánnyal küzdő Pécs város közgyűlése szeptember 7-én úgy döntött, az önkormányzatnak a Pannon Filharmonikusok zenekart (PFZ) és a Pécsi Balettet fenntartó nonprofit társaságban, valamint a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft.-ben lévő tulajdonrészeit apportálják a város kulturális és közművelődési intézményeinek túlnyomó többségét magába foglaló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-be (ZSÖK). “A kormánnyal történt megállapodás garantálja a zenekar támogatását a 2016-2026 közötti tíz éves időszakra, a Modern Városok Program keretében. Ezt mindenki érvényesnek tekinti. Most dolgozzuk ki azokat a kereteket, amelyek biztosítják a status quot, azaz azt, hogy továbbra is a város stratégiai kulturális szervezeteként működjünk . Ennek feltételeit még a november 1-i tulajdonosváltás előtt, október 15-ig dolgozzuk ki.”
A 135 főt foglalkoztató együttes jelenleg a 673 millió forint állami támogatás mellett a 250 milliós saját bevételéből működik. “Pécs városa 2002-ben döntötte el, hogy a zenekarra, mint a város különleges művészeti kulturális intézményére tekint, és 2003-ban indult el az a szisztematikus munka, amelynek eredményeképp az együttes presztízs műhellyé vált. És miközben közepes költségvetésből dolgozunk, az ország meghatározó művészeti együttesévé váltunk. A tagok átlagéletkora 40 év körüli, együttesként is, egyéni művészként is felszálló ágban vagyunk. A Pannon Filharmonikusok neve egyre inkább ismert külföldön is. A következő évek feladata elsősorban az európai brandépítés.” - villantja fel a perspektívát Horváth Zsolt. “Nem lobbizás, inkább szoros együttműködés zajlik a mindenkori kormányzattal” - pontosít az igazgató a nagyobb állami támogatásért való lobbizás említésekor. “Tartalmas egyeztetéseket lehet folytatni szakmai programokról, és ebben nem hátrány Hoppál Péter kulturális államtitkár zenei végzettsége sem.”
„A nagy romantikus hangzás a mindennapi kenyerünk” - indokolja Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikusok (PFZ) vezető karmestere, a zenekar évadnyitó koncertjének darabválasztását. A Szláv kaleidoszkóp ötlete rezidens művészük, a hegedűművész Benjamin Schmidhez fűződik. A zenekar épphogy megérkezett Londonból, ahol Bartók Kékszakállúját és Eötvös Péter Senza Sangue-jét játszotta hatalmas sikerrel, két nappal később többi között Strauss-szal, Mozarttal és Bernsteinnel készültek a Bordalfesztivál Gálára, és Esterházy Pállal, Telemann-nal, Buxtehude-vel a másnapi Varasdi Barokk estre. Öt nap alatt több mint háromszáz évet és 1800 kilométert szelnek át.
Az évadnyitó hangverseny programjával - Kabalevszkij, Csajkovszkij, Dvořák – kapcsolatban Bogányi Tibor a pécsi muzsikusok mentalitását emeli ki. „A szláv zene nagyon illik a zenekarhoz, van egyfajta sötétsége, mélysége és töménysége, ami a lelkünk mélyéből jön és odáig hatol.”
A 2008-ban létrehozott előadóművészeti törvény kategóriákba sorolta a szimfonikus zenekarokat. Nemzeti zenekar hat város együttese: Pécs, Győr, Miskolc, Szombathely, Szeged, Debrecen és a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A minősítéssel szigorú feltételek járnak, a kormánnyal kötött szerződés több évre rögzíti a szakmai elvárásokat: játszani kell a magyar kortárs szerzők műveit, ifjúsági koncerteket rendeznek és együttműködnek határon túli intézményekkel, művészekkel. Előírják a foglalkoztatottak és az évi koncertek számát is.
Infó:
Szláv kaleidoszkóp
Fellép: Pannon Filharmonikusok; Benjamin Schmid, hegedűművész
szept. 29. Budapest, Müpa
szept. 30. Pécs, Kodály Központ
