„Mi nem párttagokat gyűjtünk, a mögöttünk álló szövetségi rendszerre alapozunk” – indokolta derűlátását. Közlése szerint mind a 106 egyéni választókerületben indítanak majd jelölteket.
Bertha Szilvia a 2010-től kezdődő törvényhozási ciklusban a Jobbik színeiben parlamenti képviselő volt. 2014-ben is szerepelt az országos listán, de a huszonötödik hely kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mandátumot szerezzen. Nem nézte jó szemmel a radikális vonal feladását, ami együtt járt személye perifériára szorításával. 2016-ban kilépett a Jobbikból, és megalapította az „Értünk Értetek – A hiteles párt” elnevezésű formációt. A pártként bejegyzett szervezetnek ő az elnöke.
Szókimondó és hazafias, a keresztényi értékrendet követi, de nem az egyházakat képviseli – Bertha Szilvia lapunk kérdésére így jellemezte pártját. Korábban szimpátiával nyilatkozott a Betyárseregről és annak vezetőjéről, a magát többször is nemzetiszocialistának (nácinak) nevező Tyirityán Zsoltról. A Betyársereg most az Identitesz nevű társasággal készül Erő és Elszántság néven pártot alakítani. Bertha Szilvia, nem tervezi, hogy pártjával csatlakozzon a Tyirityán-féle új szélsőjobboldali kezdeményezéshez. „Ők más irányba indultak el, teljesen különváltak az útjaink” – magyarázta részletek említése nélkül, miért nem látja esélyét az egyesülésnek.
Bertha Szilvia szerdán egy belvárosi étteremben ismertette pártja gazdasági programjának egyes elemeit, amelyek lényegét a rendezvényre szóló meghívó így foglalta össze: „külföldi tulajdonú összeszerelő üzemek helyett magyar tulajdonú innovációs ipar” kell, „feketemunka és elvándorlás helyett” pedig „köztehermentes béremelés, magyar munkával fedezett fizetőeszközben”. Bertha szerint az MSZP-nek nincs érdemi javaslata, a Jobbik béruniós ötlete nem több „merő politikai kampányfogásnál”.
A párt „szövetségi rendszerének” új tagjaként, az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum és Mozgalom képviseletében jelent meg Ravasz László jogtanácsos. Elmondása szerint harminc évig bíróként dolgozott. Közölte, hogy elmaradt az a reform, amely biztosítaná a bírók valódi függetlenségét és a bíróságok jogállami működését. Így viszont az igazságszolgáltatás – állította – párt- és gazdasági lobbiérdekeket szolgál.
