Az Olajbanfőtt Szent János-templom mellett egy hete kezdődött és várhatóan október elejéig tart a feltárás,a melynek során eddig már tucatnyinál több sír került elő egy alig 30 négyzetméteres területről. A templom kerítőfalán kívül Árpád-kori, míg a falon belül a kora újkorból származó csontvázakra bukkantak, melyek alapján feltételezhető, hogy Gyöngyös és az érintett városrész az eddig ismertnél korábban is lakott hely volt - mondta el Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze.
Felidézte: az első sírokat a környéken végzett csatornázás földmunkái közben, még 2013-ban találták meg. Az egri Dobó István Vármúzeum tervei között azóta szerepelt a terület feltárása, melyet most a gyöngyösi önkormányzat 500 ezer forintos támogatása tett lehetővé.
Az ásatás jelentőségéről szólva kifejtette: az időközben elvégzett szénizotópos kormeghatározási vizsgálatok alapján a kerítőfalon túli, a felszín alatt meglepően sekélyen, mindössze 80 centiméteres mélységben található legfelső temetkezési réteg a 990 és 1040 közötti időszakra tehető. Ez alatt azonban még további 2-3 rétegre számítanak, melyek lefelé haladva legalább 30 évvel régebbiek lehetnek - mondta.
Mindezek alapján már jelenleg is nagy biztonsággal feltételezhető, hogy Gyöngyös és a városrész már jóval korábban lakott volt 1261-ből származó első írásos említésénél.