– Sajnáljuk! A magyarországi ukránok teljesen fel vannak háborodva – így reagált Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a hírre, hogy Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn aláírta a kisebbségek nyelvhasználati jogait is korlátozó oktatási törvényt.
A Népszava kérdésére, hogy a történtek után milyen mozgástere marad a magyar kormánynak, Kravcsenko elmondta: a tiltakozásokat kiváltó törvény csak egy év múlva lép hatályba, elegendő idő lesz rá, hogy módosítsanak a jogszabályon. Az ukrán önkormányzati vezető informális csatornákon keresztül úgy értesült, hogy erre az ukrán kormány mutat is hajlandóságot.
A fideszes kormány egyelőre a kemény kéz politikáját képviseli. „Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – üzente az Orbán Viktor kormányfő kíséretében Szingapúrban tartózkodó Szijjártó Péter külügyminiszter. Szijjártó az MTI-nek megerősítette, amit már korábban kilátásba helyezett: Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.
A feszültségek csökkentésének nem feltétlenül használ, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter – nyilvánvalóan az oroszokra utalva – kijelentette: az ukrán nyelv ismerete nemzetbiztonságot érintő kérdés. Igaz, hozzátette, hogy az államnyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelveit is következetesen védeni kell.
Közben a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy lejárató kampány indult Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője ellen. Kárpátaljai magyar településeken olyan hamis szórólapokat osztogattak, amelyek a nevében azt állították, hogy az elfogadott oktatási törvény nem is olyan rossz a magyarságnak.
A magyar kormánynak elvileg tényleg lehet zsarolási potenciálja – mondta lapunknak Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője. Hisz az Ukrajnának szánt mentőcsomagokról döntő európai uniós testületeknek Magyarország is tagja, és a magyar kormány például akkor is okozhat kellemetlenségeket, amikor az a kérdés kerül napirendre, küldjenek-e ENSZ-békefenntartókat a kelet-ukrajnai területekre.
Összességében azonban az „egyoldalú fenyegetőzés és zsarolás” kevés, az EU egységes fellépése nélkül Magyarország nem lesz képes érvényesíteni akaratát. Másként fogalmazva: Ukrajna csak akkor fogja komolyan venni a magyar álláspontot, ha az egyúttal az EU álláspontja is – hangsúlyozta Győri Lóránt.
Ha Ukrajna az EU-val találja szemben magát, enyhíthet a végrehajtási szabályokon. Elvégre a vitatott oktatási törvény alapvetően az „orosz-ukrán belső polgárháborúról” szól – folytatta a geopolitikai elemző. Ha nem sikerül egységes fellépésre rábírni az EU-t, akkor Ukrajna akár destabilizációs törekvésként is értékelheti a magyar kormány magatartását.
Az egységes fellépést ugyanakkor nehezíti – jegyezte meg –, hogy a kisebbségek jogain kívül az uniónak tekintettel kell lennie arra a szerepre is, amit az oktatási törvényhez hasonló szabályozások töltenek be az orosz-ukrán konfliktusban. Ukrajna ezeket szuverenitása és nemzetbiztonsága biztosítékainak tartja. És ilyen összefüggésben nem biztos, hogy a kisebbségi jogok esnek nagyobb súllyal a latba.
Könnyen visszafelé sülhet el a Fidesz keménykedése – összegezte a Political Capital szakértője. Ukrajnának is van ütőkártyája. Ukrajnában nem engedélyezett a kettős állampolgárság, ám a törvényi tiltást eddig csak az orosz kisebbség esetében vették szigorúan. Ha a kárpátaljai magyarokkal szemben is retorziókat alkalmaznak, az veszélyezteti a határon túliak szavazatira számító Fidesz politikai érdekeit.
„Az ukrán hatóságokkal fenntartott párbeszédünk során mindig is hangsúlyoztuk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak összhangban kell lenniük az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács kisebbségek védelméről szóló keretegyezményével és a kisebbségi nyelvek európai chartájával” – nyilatkozta a Népszavának Maja Kocijančič bizottsági szóvivő.
Az Európai Bizottság szerint „Ukrajnában a Velencei Bizottság korábbi véleményeivel összhangban kell biztosítani az ukrán mint államnyelv, valamint a kisebbségi és regionális nyelvek védelmét” – fejtette ki. A brüsszeli testület üdvözli Ukrajna kifejezett szándékát, hogy szakértői véleményt kérjen az Európa Tanácstól. „Az Európai Bizottság felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy a kérelmüket a lehető leghamarabb nyújtsák be a szervezethez. Elvárjuk, hogy vegyék figyelembe az ET véleményét a jogszabály rendelkezéseiről éppúgy, mint a végrehajtásuk előtt” – ismertette a brüsszeli álláspontot Maja Kocijančič. - Halmai Katalin (Brüsszel)
Díszpolgári tiltakozás hazai ukránoktól
Csekély nyilvánosságot kapott, de a hazai ukránok is tiltakoztak, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgárává fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A rektornak írt levelükben megdöbbenésüket fejezték ki, hogy az egyetem olyan személyt akar kitüntetni, aki „megsértve minden nemzetközi jogszabályt parancsot adott Ukrajna egy részének nyílt bekebelezésére, és közismerten hibrid háborút folytat Ukrajna ellen, amelynek következtében már több mint 10 ezer ember vesztette életét, több millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.”
A levél szerint az egyetem döntése ellentétes a magyar kormány álláspontjával, amely kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett. „A szolidaritás Ukrajna mellett a nemzetközi közösség és ezen belül az Európai Unió részéről ma fontosabb, mint bármikor ezelőtt” – olvasható.
Kravcsenko György, a magyarországi ukránok vezetője kérdésünkre közölte: nem gondolja, hogy az Ukrajnában elfogadott oktatási törvény tartalmát befolyásolta volna, hogy a magyar kormány mennyire baráti viszonyt ápol a putyini Oroszországgal.
