Az eddig is köztudott volt, hogy Oroszország modern fegyvereket ad el Kínának, most azonban kiderült, hogy Kínába csábított orosz tudósok dolgoznak a legmodernebb vadászrepülőgép fejlesztésén.
A Hun Lun (Tűz-Sárkány) hatodik generációs gép, a legmodernebb a maga nemében. Az új irányítási rendszer és a modernizált rádiólokációs állomás alkalmassá teszi a földi célok eddiginél pontosabb megsemmisítésére – írja a harci gépről a Shanghai News. Roppant manőverező képessége és fejlett fegyverzete, amely a vadászgépek támadásának kivédését szolgálja, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújt. Kiváló navigációs rendszere lehetővé teszi, hogy a vadászgép a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok között, az év bármely szakában, nappal és éjjel, a tenger és a szárazföld felett is megbízhatóan teljesítse feladatát. A lap hosszan sorolja azokat a kisegítő eszközöket, amelyek támogatják a pilóta munkáját az automatikus rádióiránytűtől a műholdas navigációs rendszerig.
A vadászgépet felszerelték nemzetközi, automata üzenetrögzítővel, ami nemcsak a rádió-összeköttetést biztosítja, de a rejtjelezést is lehetővé teszi. A lézerberendezések állandó kontroll alatt tartják a fegyverzetet, hogy a rakéták pontosan célba érjenek. A Doppler-radar a cél felderítésében nélkülözhetetlen. Külön eszköz biztosítja, hogy lehessen állapítani, melyik államhoz tartozik a felfedezett objektum. A gép orránál elhelyezett antenna 150-180 kilométer távolságig képes érzékelni vadászgépek jelenlétét. A hátsó antenna a 60-90 kilométerre lévő tankokat, 150-180 kilométerig pedig a a tengeri objektumokat „látja meg”. Egyszerre 20 légi célpont nyomon követése és ugyanakkor 8 közeli objektum megtámadása lehetséges.
Mindez annak a néhány tucat kiváló orosz tudósnak köszönhető, akiket sikerült Kínába csábítani. A jelek szerint egyelőre maradnak.
Nem a Tűz-Sárkány Kína egyetlen büszkesége. Az ötödik generációs J-20 elnevezésű kínai lopakodót tavaly novemberben láthatta először a közönség, méghozzá egyszerre két példányt. A kínaiak a kilencvenes évek óta dolgoznak a gép létrehozásán. 2011-ben tette meg első, mindössze 18 perces körét Szecsuán légterében. Hosszú út vezetett, tehát, a tavalyi nyilvános bemutatóig. Moszkvában arról beszélnek, hogy a kínai lopakodó orosz technológián alapul, Washingtonban pedig azt állítják, hogy az ő F-22 Raptorukat próbálták lemásolni, kevés sikerrel. Ha igaz, tulajdonképpen nem marad észrevétlen a radarok számára, kevésbé jól manőverezhető, mint amerikai társa, lassabb is annál. Arra azonban biztosan megfelel, hogy keresztezze az amerikai elképzeléseket, és megijessze az e téren lemaradt ázsiai államokat. Az oroszok szerepe kétségtelen, az első példányokhoz ők szállították a gázturbinás hajtóműveket, a kínaiak azonban ezeknél modernebb változatot fejlesztenek ki.
