A kép lesújtó. Magyarország a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezmény aláírásával pont 10 évvel ezelőtt vállalta, hogy megteremti a szabad döntés és az ehhez szükséges szabad mozgás feltételeit, de a kerekesszékben vagy mopeddel közlekedők változatlanul nem jutnak be nagyon sok munkahelyre, iskolába, postára, rendelőbe és gyógyszertárba, sport- és kulturális létesítménybe, üzletbe. Csakhogy a kormányból hiányzik a szándék körülményeik megváltoztatásához, ezért kifogásként mindig pénzhiányra hivatkozik, az egészséges társadalom pedig elfogadja ezt.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2011-ben 12 és félezer mozgássérült élt intézetben, ahol többnyire jelentősen korlátozták a szabad döntésekhez való jogukat. Sokágyas szobákban, a magánszféra esélye nélkül kapnak szállást, a buszvezetőkkel folyamatosak a konfliktusaik, ha elektromos székkel, mopeddel közlekednek. A magyar egészségügy nem képes ellátni őket, a legegyszerűbb szűrővizsgálatok elérhetetlenek számukra, mert a kerekesszék nem tud beállni a mammográf, vagy a tödőszűrő gép mellé. A mentők nem viszik el velük a kerekesszéket, így nem tudnak hazamenni az ellátás után, a kórházi parkolókba csak annyi időre engedik be őket, amíg a mozgássérült kiszáll. Az őrök nem értik, mi van, ha épp ők vezetik a kocsit. A gyógyászati segédeszközök boltjába is lépcső vezet, egy nemrég mozgásképtelenné vált sérült pedig alig kap segítséget a lakása átalakításához, ha végre hazamehet. Akinek a kézmozgása is korlátozott, hiába csináltat aláíró pecsétet, azt a hivatalok nem fogadják el.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársa, Borza Beáta szerint amit az érintettek felrajzoltak, az valódi társadalmi diagnózis, ami terápia után kiált. A tanulmány kínál megoldási javaslatokat is, például nagyvárosokban olyan önkormányzati akadálymentesített lakások kialakítását kérik, ahol addig élhetnének a mozgássérültek, amíg a mesterek dolgoznak a saját otthonukban.
Szekeres Pál úgy érzi, hogy amikor 1991-ben balesetet szenvedett, nagyobb volt a társadalom szolidaritása a sérült emberekkel. Ma a közvélemény formálása is ott van a feladatok között – emlékeztetett a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Az önrendelkezés feltételeinek megteremtéséhez szükséges pénzről nem beszélt, de azt megígérte, hogy elkezdik az elavult jogszabályok felülvizsgálatát. A MEOSZ-ban pedig már készül a részletes közlekedési helyzetkép és javaslatcsomag.