A részletes demográfiai adatokkal folytatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016. évi úgynevezett mikrocenzus eredményeinek közlését. Korábban, idén májusban már nyilvánosságra hozták a tavaly október-novemberi adatfelvétel első eredményeit A népesség és a lakások jellemzői című kiadványban. A mikrocenzus - "kis népszámlálás" - célja az volt, hogy a 2011-es előző, és 2021-es következő "rendes" népszámlálás között félidőben ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat. A mikrocenzus a lakosság 10 százalékára, 440 ezer háztartásra terjedt ki 2148 településen.
A mostani, Mikrocenzus 2016 - Demográfiai adatok című kiadvány nyolc témakörben ismerteti az ereményeket. Közlik a lakosság korszerkezetére, nemek szerinti összetételére vonatkozó legfrissebb adatokat, a különböző családi állapotú népességcsoportok jellemzőit, a nők termékenységének aktuális helyzetét, a hazánkban élő külföldi lakosság összetételét és a népesség lakóhely szerinti jellemzőit.
A népességszám változása
Tovább folytatódott az 1980 óta tartó népességcsökkenés: 2016. október 1-jén Magyarország lakónépessége 9 millió 804 ezer fő volt, vagyis a 2011. évi népszámlálás óta 134 ezer fővel csökkent. Az első modern népszámlálás, 1870 - amikor 5 millió fő volt az ország mai területén élő lakosság száma - és 1980 között a népesség száma megduplázódott. Ez időszak alatt csak egyszer, a II. világháború után fordult elő, hogy két nép számlálás között csökkent az ország népessége. 1980 óta azonban folyamatos a népességfogyás.
2011 óta csak Budapest (35 ezer fő), valamint Pest (33 ezer fő) és Győr-Moson-Sopron megye (11 ezer fő) népessége gyarapodott. Nem véletlen, hogy Közép-Magyarország kivételével minden régió népessége mérséklődött, a legnagyobb mértékben - 59 ezer fővel - Észak-Magyarországon csökkent a lakosság száma.
Idősödő társadalom
A 2011-es népszámlálás óta tovább növekedett az idős korosztályok aránya. 2016. október 1-jén csaknem 26 ezerrel kevesebb gyermekkorú és 144 ezerrel több 65 éves vagy ennél idősebb ember élt az országban, mint öt éve. A 15 év alatti korosztály aránya csak kismértékben - 14,6-ról 14,5 százalékra - csökkent, ugyanakkor a 15–39 éves generáció tagjainak száma több mint 300 ezerrel - a népesség 34,3 százalékáról 31,6 százalékra - mérséklődött. Létszámgyarapodás csak a 40 éves és ennél idősebb korosztályoknál történt.
Érdekesség, a gyermekkorúak száma tavaly 1 millió 422 ezer volt, ami csaknem egymillió - pontosan 919 ezer - fővel kevesebb, mint 1980-ban. Eközben 1 millió 821 ezer időskorú - 65 évesnél öregebb - személy élt hazánkban, ami 1980-hoz viszonyítva "csak" 372 ezres gyarpodás. A férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt 2016-ban. Az öregedési index (a száz gyermekkorúra jutó időkorúak aránya) értéke 116-ról 128-ra emelkedett az utolsó népszámlálás óta. Békés és Zala megyékben az index értéke 160 volt, így ezek az ország legidősebb korszerkezetű területei, a legfiatalabbak pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg 95-ös és Pest megye 99-es mutatóval.
Tavaly száz aktív korúra 22 gyermek-, illetve 28 időskorú személy jutott, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett eltartási teher - az aktív korúakra jutó gyermek- és időskorúak száma - jelentősen növekedett. Míg 2001-ig a gyermekkorúak, 2001 után már az idősek eltartása adja a teher többségét.
A nemek aránya
A férfiak számára jó - vagy rossz? - hír, hogy kismértékben ugyan, de csökkent a nőtöbblet: tavaly októberben a férfiak száma 4 millió 678 ezer, a nőké 5 millió 126 ezer volt. Öt év alatt a férfiak száma 41 ezerrel, a nőké viszont 93 ezerrel csökkent, ami a nemek közötti halandósági különbségek mérséklődését jelzi. 2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106.
Míg a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, addig a 40–64 évesek és a 65 fölöttiek között a nők vannak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, itt 1052 nő jut ezer férfira, a legjelentősebb nőtöbblet a fővárosban (1160) és Heves megyében (1114) van.
Állampolgárság
2016. október 1-jén 149 ezer nem magyar állampolgár élt hazánkban, ami 6 ezerrel haladta meg a 2011-es népszámlálás hasonló adatát. Közülük 105 ezren (77 százalék) európai, 33 ezren (22 százalék) pedig ázsiai ország - elsősorban Kína és Vietnam - állampolgárai. A legmagasabb a romám állampolgárok száma, pedig öt év 39-ről 22 ezerre esett vissza a számuk. A második legnépesebb németek száma öt év alatt 17 ezerről csaknem 20 ezerre nőtt. A szlovák állampolgárok száma 17 ezer, az ukránoké pedig 5 ezer volt 2016-ban. A KSH adatai tehát nem igazolják a kormány migráns/bevándorló-fóbiáját, muzulmán országokból alig költöztek hazánkba.
383 ezren születtek hazánk jelenlegi határain kívül, ami a lakosság 3,9 százalékát teszi ki. Közülük a legtöbben, 158 ezren Romániában, 37 ezren Ukrajnában, 33 ezren Szlovákiában, 25 ezren Szerbiában, 23 ezren pedig Németországban látták meg a napvilágot. Ugyanakkor a Romániában, Ukrajnában és Szerbiában született személyek több mint 85 százaléka magyar állampolgár, míg a szlovákiai születésűeknek 52, a németországiakénak pedig csak 30 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal. A Romániában és Ukrajnában született magyar állampolgárok négyötöde, a Szerbiában születettek háromnegyede honosítás révén szerezte állampolgárságát az elmúlt évtizedekben, de döntően 2010 és 2016 között. Ezzel szemben a szlovákiai és a németországi születésűek több mint kétharmada születése óta magyar állampolgár.
Családi állapot
A 15 éves és annál idősebb népesség 44 százaléka - 3 millió 687 ezer fő - házas, 34 százaléka - 2 millió 877 ezer ember - nőtlen/hajadon, az özvegyek és az elváltak aránya 11–11 százalék volt tavaly. A házasságkötések számának növekedése ellenére a házas családi állapotú népesség aránya kismértékben tovább csökkent az elmúlt öt évben. 2016-ban a házasok 97 százaléka együtt is élt házastársával. A nők jellemzően korábbi életkorban lépnek házasságra, mint a férfiak.
A hajadon nők és a nőtlen férfiak arányának növekedése lassuló ütemben, de folytatódott. A leginkább a 30–39 évesek voltak érintettek; e korosztályban 7,9 százalékpontos volt a nőtlenek/hajadonok arányának emelkedése. De a legidősebbeken kívül minden korcsoportban nőtt a nőtlenek/hajadonok aránya. A fővárosban magasabb (38 százalékos), a nem megyei jogú városokban és a községekben alacsonyabb (33 százalékos) a nőtlenek/hajadonok aránya.
Élettársi kapcsolat
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan, az utolsó népszámlálás óta 177 ezerrel nőtt az élettársi kapcsolatot fenntartó személyek száma. 1990-ben még csak 251 ezer ember élt élettársi kapcsolatban, 2016-ban viszont már több mint egymillió - egészen pontosan 1 millió 87 ezer -, akiknek kétharmada egyébként nőtlen/hajadon, negyede pedig elvált. Az özvegyek és a házasok aránya 5 százalék alatti. Az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint fele a 30–49, csaknem negyede pedig a 15–29 éves korcsoporthoz tartozik. A nők jellemzően korábban lépnek házasságra, illetve létesítenek élettársi kapcsolatot, mint a férfiak: míg a házasságban élő nők 63 százaléka 25 éves kora előtt ment férjhez, a férfiak csak 44 százaléka házasodott 25 éves kora előtt, s hasonló arány jellemző az élettársi kapcsolatban élő nőkre, illetve férfiakra.
Gyermekvállalás
A száz nőre jutó átlagos gyermekszám a korábbi évtizedekhez hasonlóan továbbra is csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban száz nőre 144, száz szülőképes korú nőre pedig 104 gyermek jutott. 2011-ben száz nőre még 147, száz szülőképes korú nőre pedig 108 gyerek jutott. Tavaly a 25–34 évesek 56, a 35–44 évesek 20 százalékának nem született még gyermeke - a gyermekvállalás időpontja egyre későbbre tolódik. A 2011. évi népszámlálás időpontjában átlagosan 23, 2016-ban 24 évesen szülték a nők első gyermeküket. Míg a házas nők kevesebb mint egytizedének nem született gyermeke, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadáról mondható ugyanez el.
A száz nőre jutó gyermekek száma a községekben a legmagasabb: itt száz nő átlagosan 166 gyermeket vállal. A városokban az átlagos gyermekszám alacsonyabb, a fővárosban pedig csak 110 gyermek jut száz nőre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll a legjobban, itt 168 az átlagos gyermekszám, Csongrád megyében azonban csupán 136 gyermek jut száz nőre. Az iskolázottság növekedésével csökken a száz nőre jutó gyerekszám. A legtöbb gyermeke azoknak van, akik az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be (219) a legkevesebb az érettségizetteknek (122) és a felsőfokú végzettségűeknek (123).
Lakóhely
.Magyarország lakosainak többsége - 8 millió 569 ezer ember, a népesség 87 százaléka - egy lakcímmel rendelkezik. Két lakcíme a lakosság 12 százalékának, 1 millió 199 ezer embernek volt 2016-ban. Kettőnél több lakcíme pedig csupán 36 ezer embernek, a népesség 0,4 százalékának volt tavaly. Míg a fővárosban élők több mint ötödének volt tavaly legalább két lakcíme, a községekben lakók kevesebb mint tizedének. 2016-ban a népesség több mint ötöde születése óta ugyanazon a lakcímen élt. A 65 éves és annál idősebb népesség csaknem 60 százaléka, az 50–64 éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére. A népesség 52 százaléka ugyanazon a településen lakik, mint születésekor, további 23 százalék pedig ugyanabban a megyében. A stabilitás a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városlakókat. Előbbiek 56 százaléka, a városlakóknak pedig a fele él születése óta ugyanazon a településen. A születési hely elhagyása a közép-magyarországi, a stabilitás az észak-alföldi régiót jellemzi leginkább.
