6.oldal;múltidézés;

- Elvi állásfoglalás

A gyermekgondozási segélyről szóló rendelet arról is intézkedett, hogy a gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a munkaviszony időtartamának kiszámításánál teljes egészében figyelembe kell venni. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa most kiadott elvi állásfoglalása ezt a kedvezményt visszamenőleg kiterjeszti általában azokra a női dolgozókra is, akik a gyermekgondozási segély bevezetése előtt fizetés nélküli gyermekgondozási szabadságot vettek igénybe.

1962 óta ugyanis mód volt arra, hogy az anyák gyermekeik gondozására fizetés nélküli szabadságot vegyenek ki, jóllehet 1967. január 1. előtt külön segély nem járt nekik. A fizetés nélküli szabadságnak ez a fajtája eddig ilyen szempontból jogilag tisztázatlan volt, ezért jelentős a mostani állásfoglalás.

A miniszter és a Szaktanács másik elvi állásfoglalása arról szól, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosító 12 havi munkaviszony kiszámításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben tagként eltöltött időt is. Mégpedig oly módon, hogy minden tíz, közös munkával eltöltött napot kell egyhavi munkaviszonnyal azonos értékűnek tekinteni. Csak olyan napokat vesznek azonban figyelembe, amelyek nem esnek egybe az egyébként is munkaviszonynak elfogadott időszakokkal.

Noha a Dél-Alföldet érintő nagy összegű vasútfejlesztésről kormányrendelet született, mára kiderült: mégsem villamosítják a Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba-Gyula közötti 107,7 kilométeres szakaszt. Így a térség jó időre búcsút mondhat annak, hogy a két szomszédos alföldi megyét összekötő vasútvonal színvonalát a XXI. század követelményeihez igazítsák. A helyi lapok 2016 tavaszán és nyarán üdvözölték a tervbe vett fejlesztést, és megírták, hogy a kivitelezőknek 2016 végén kell hozzálátniuk a munkákhoz. A teljes beruházás közel 44 milliárd forintba került volna derült ki a Magyar Közlönyből.