A térségi polgármesterek óriási sikernek nevezték a kormányrendeletben szereplő vasútfejlesztést, noha a fejlesztési terv indokolhatósága, különösen az, hogy Békéscsaba és Gyula között is megtörténne a villamosítás, a szakemberek körében közel sem volt egyértelmű. Gyula hiába a belföldi idegenforgalom egyik kiemelt célpontja, az idelátogató turistáknak csupán töredéke keresi fel a békési fürdővárost vasúttal. Emellett a kisváros és a megyeszékhely közötti szokásos vasúti utasforgalom közel sem olyan jelentős, ami alátámasztaná a nagy ráfordítást igénylő beruházást.
A Békéscsaba és Szeged között 97 kilométeres távolságot néhány perc híján két óra alatt teljesítik most a szerelvények. A menetidő az elmúlt negyven-ötven évben nem csökkent. Szó szerint megállt az idő – és aligha csak ezen a magyarországi vasútvonalon, ami jelzi: a fejlesztésekre égető szükség volna. A hazai vasúti fejlesztéseket felsoroló listáról pénzhiány miatt egyszerűen törölték a korábban kormányrendelettel szentesített beruházási tervet.
A legújabb fejlesztési elképzelések arról szólnak, hogy a vasúti pályát kizárólag Hódmezővásárhely és Szeged között villamosítják. Ez egyébként nem újdonság. A két Csongrád megyei város között – hosszú évek óta eldöntött beruházási terv ez – döntően uniós forrás felhasználásával Tram-traint, azaz vasút-villamost létesítenek, vagyis olyan szerelvényt, amely a városok között vonatként, a települések közigazgatási határain belül villamosként közlekedik. A kormány tervei szerint ezt a fejlesztést megtoldanák azzal, hogy villamosítanák a vasúti pályát Szeged és magyar-szerb határ túloldalán található Szabadka között.
