Óriási kockázatot vállal az Orbán-kormány a kéményseprőipari tevékenységet szabályozó kormányrendelet előírásainak lazításával. A korábbi szigorú előírásokkal ellentétben ugyanis a fűtési rendszer úgy is beüzemeltethető, hogy azt nem ellenőrizte és vette át senki. Ráadásul egy tavaly júliusi jogszabálymódosítás szerint gáztüzelésű kazánok esetében csak kétévente kötelező a kémények és a hálózat ellenőrzése.
A 2016. közepe óta tartó folyamatos közveszélyokozás után a kormányzat még inkább oroszrulettezik - vélte lapunk megkeresésére Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. Ha a kéményseprő be is jut az ingatlanba és megállapítja, hogy a fűtési rendszert nem vette át műszaki vizsgálat után szakember, vagy hiányosságokat állapít meg, nem kell hivatalos eljárást kezdeményeznie. Elég, ha figyelmeztetheti az érintettet, hogy 30 napon belül végeztesse el a vizsgálatot, illetve javíttassa ki a hibát. Már a tavalyi módosítás után is jelentősen, 1000-1100-ról 2500-3000-re nőtt a szénmonoxid-esetekkel kapcsolatos bejelentések száma. A korábbinál jóval több halálos mérgezés is történt. A mostani szabálymódosítás tovább ronthatja a helyzetet. Előfordult, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező kéményseprőt olyan katasztrófavédelmi munkatárs ellenőrizte, akinek ehhez sem szaktudása, sem műszerei nem voltak. Az ilyen esetekben például egy indokolatlanul elrendelt kéményfelújítás több százezer forintjába kerülhet az érintett ingatlan tulajdonosának.
A szakember emlékeztetett arra is, hogy a 2013-as "rezsicsökkentés" politikai mázával leöntve előbb anyagilag tették tönkre a szakmát, majd 2016-ban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felügyelete alá kényszerítették az ágazatot. Az állami szervezetnek azonban sem megfelelő szakértői gárdája, sem eszközei nem voltak. Ennek a következménye a legújabb, általa dilettánsnak tartott szabálymódosítás is, amelyet "az OKF hozzá nem értéséhez és tehetetlenségéhez igazítottak" - fogalmazott. Az elnök a Népszavának elmondta: a rendelet szövegét ugyan a többi szakmai és érdekvédelmi szervezettel együtt ők is megkapták véleményezésre, de a döntéshozók még egy vesszőt sem változtattak az eredeti szövegen. Vagyis egyetlen szakmai javaslatot sem vettek figyelembe.
A kormányrendelet okozta várható kockázatok mellett jócskán akadnak még problémák. A kéményseprők kötelesek az ellenőrzés során talált hiányosságokat jelezni a felügyeletet ellátó katasztrófavédelemnek. Idén január óta azonban még az úgynevezett 1-es, vagyis életveszélyre utaló hibakódú bejelentéseikre sem reagált a hatóság, holott a visszajelzésre belügyminisztériumi rendelet kötelezi az állami szervezetet. A szakember szerint országos szinten több ezer ilyen jelzés maradt válasz nélkül.
Az évek óta tartó bizonytalanság miatt a kéményseprőszakmában is egyre nagyobb a szakemberhiány. A korábbi 1800-1900 jól képzett kéményseprőnek nagyjából a fele maradt a pályán. Sokan elhagyták a hivatásukat vagy akár az országot is.
Az OKF kéményseprőipari szervénél jelenleg több mint 630 szakember látja el a kéménysepréssel összefüggő feladatokat - válaszolta a Népszava kérdésére Hajdu Márton, a szervezet szóvivője. Az elmúlt egy évben csaknem 100 hivatásos állományú tűzoltó vett részt a kéményseprőképzésben. Többen most is tanulmányokat folytatnak és nincs olyan előírás, amely szerint ez összeférhetetlen lenne fő tevékenységükkel. Eddig 120 képesítés nélküli munkaerőt képeztek át kéményseprőipari betanított munkásnak. Tavaly még közmunkások részére is terveztek kéményseprő-tanfolyamokat, de a KOSZ elnöke szerint ezt sikerült megakadályozni.
Arra, hogy pontosan mennyibe került az adófizetőknek az "ingyenes" kéményseprő-szolgáltatás, nem kaptunk konkrét választ.
