Az eredményekről
Jean-Claude Juncker először az eredményekről beszélt. Tíz évvel a gazdasági válság kezdete után ismét szél dagasztja az EU vitorláit. Az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja - jellemezte a helyzetet. Elmondta, hogy nyolcmillió munkahely jött létre, a gazdasági növekedés két százalék fölé emelkedett és jelentősen csökkent a tagállamok államháztartási hiánya. A kereskedelemről szólva a szabadkereskedelmi egyezmények fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei. Európának meg kell védenie az érdekeit.”
Menekültek - Európa nem lehet erőd
Az elnök emlékeztetett arra, hogy erősítették a határvédelmet, létrejött az uniós határ- és parti őrség. Az irreguláris migráció visszafogása érdekében megállapodásokat kötöttek külső országokkal, a török-uniós egyezmény például 97 százalékkal fogta vissza a migrációt. Ugyanakkor „Európa nem egy erőd és nem is lehet az”, azoknak, akiket „elfogadhatatlan okok miatt üldöznek”, menedéket kell nyújtani. Megjegyezte természetesen azt is, hogy nem minden tagállam mutatott egyformán szolidaritást.
A hatodik forgatókönyv
„Európa jövőjét nem diktálhatják felülről”, ezért is mutatott be az Európai Bizottság öt változatot az EU jövőjére. Most viszont „ideje megtenni a következő lépést”: az elnök egy hatodik forgatókönyvet vázolt.
Jean-Claude Juncker itt közvetlenebb, személyesebb hangnemre váltott és hosszú politikai pályafutására emlékeztetett. „Soha nem veszítettem el a szeretetemet Európa iránt”- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy persze „nincs szerelem csalódás nélkül”.
Az EU több, mint egy belső piac, értékekről, a szabadságról szól. Európának az egyenlőségről kell szólnia a tagállamok között is, legyenek azok kicsik vagy nagyok.” Itt kitért a kettős élelmiszerminőség kérdésére, amit például Magyarország is kifogásol,
amellett is kiállt, hogy Románia, Bulgária és Horvátország mielőbb legyen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagja. Az eurót -két kivétellel- minden tagállamnak be kell vezetnie, amihez viszont a még kint lévőknek támogatásra van szükség. A bankuniót is meg kell reformálni hozzá - mondta Juncker.
A magyar kormánynak is üzent, amikor arról beszélt, hogy az Európai Bíróság ítéleteit tiszteletben kell tartani. Az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. "Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes" - mondta.
Meg kell erősíteni a demokráciát
Az uniós demokrácia megerősítésére van szükség Juncker szerint, ezért támogatja Emmanuel Macron francia elnök ötletét, miszerint jövőre demokratikus konvenciókat tartsanak. Úgy véli, hogy az EU-nak valódi elnök kellene, és őt úgynevezett csúcsjelölti rendszerben kellene kiválasztani. Ez azt jelenti, hogy a pártcsaládok a parlamenti választások előtt állítanak jelöltet, majd a győztes pártcsalád embere kerül a posztra. Azt azonban Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy ő már nem indul újra a posztért.
