Mind gyakrabban merül fel a kérdés: mi legyen azzal a 73 képviselői hellyel, ami a britek távozása után felszabadul az Európai Parlamentben? Ezt viszonylag hamar el kell dönteni, mert közelednek a 2019-es EP-választások, és a tagállamoknak időben tudniuk kell, hány főt küldhetnek a képviselőtestületbe. A parlament tagjai „történelmi lehetőségnek” tekintik, hogy a Brexit nyomán valamelyest átalakíthatják a törvényhozás összetételét, bár sokan bizonytalanok: mi lesz, ha a szigetország meggondolja magát, és mégis bent marad az EU-ban?
Az EP alkotmányügyi bizottságában készülő jelentés ezért óvatosan fogalmaz, és arra inti a képviselőtestületet, hogy ne hamarkodja el a reformtervet. A jelentés szerzői mindazonáltal az EP létszámát a jelenlegi 751-ről 700-ra csökkentenék. Szorgalmazzák a nemzeti delegációk közötti aránytalanságok kiigazítását, méghozzá úgy, hogy egyetlen tagállam se veszítsen képviselőt. Előterjesztésük alapján Magyarország nem jutna újabb helyekhez, míg például Ausztria vagy Szlovákia minimálisan növelné a mandátumai számát. A legforradalmibb – és egyben legvitatottabb – változás egy közös európai lista lenne, amelyről 20-25 képviselő kerülhetne be a parlamentbe. A jelentéstervezet nem zárja ki, de korainak tartja egy nemzetek fölötti lista összeállítását. A hétfő esti szakbizottsági vitában a hozzászólók túlnyomó többsége ugyanakkor lelkesen támogatta az ötletet.
A javaslattól hosszú út vezet az EP Brexit utáni összetételének a megváltoztatásához, amelyet a választások előtt még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.
