Göncz Árpád;Gulyás Gergely;

- Göncz Árpád "történelmi felelőssége"

Negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége Göncz Árpád akkori köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak, hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény – jelentette ki egy, a témában megrendezett tegnapi budapesti konferencián Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki a hírek szerint Kósa Lajos utóda lehet a frakcióvezetői székben. 

Gulyás szerint az erkölcsi rend helyreállításához szükséges döntés volt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása és elfogadása. Semmilyen bosszúállási szándék nem jellemezte 1990 után az Antall-kormány mögött álló parlamenti többséget.

Az Országgyűlés 1991. november 4-én fogadta el az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények büntethetőségéről szóló, Lex Zétényi-Takács néven is emlegetett törvényt, amely azonban nem lépett hatályba. A hvg.hu emlékeztetett: nemmel szavazott a törvényre Gulyás mostani pártjából Orbán Viktor (ma miniszterelnök), Kövér László (ma házelnök), Varga Mihály (ma nemzetgazdasági miniszter), Áder János (ma köztársasági elnök), Kósa Lajos (ma frakcióvezető) , Szájer József (ma EP-frakcióvezető-helyettes) és Deutsch Tamás (ma EP-képviselő).

Bár az LMP kiáll a római-parti mobilgát elhelyezéséről szóló népszavazás mellett, fővárosi közgyűlési képviselőjük szerint azzal, hogy ezt a főpolgármester kezdeményezi, még nem dőlt el a kérdés.