;

MOL;INA;Hernádi Zsolt;

- A kormány bevédi Hernádit

Végtelenül aránytalannak tűnik egy - mégoly fontos - magyar állampolgár vitatott jogi eljárása miatt egy egész EU-tagállamot büntetni, a magyar kormány mégis ezt teszi Horvátországgal. Az INA és Hernádi Zsolt Mol-vezér ügye mögött felsejlik az orosz-amerikai ellentét is.

A Mol 2003-ban a baloldali Ivica Racan kormánya idején az osztrák OMV-t és az orosz Rosznyeftyet legyőzve vett 25 százaléknyi részt az Industrija nafte (INA) nevű horvát nemzeti energiatársaságból. 2008-ra a horvát állam tulajdonrésze különböző ügyek nyomán 45 százalékra mérséklődött. Az ezen, illetve a Mol-részen kívüli papírok a zágrábi tőzsdén forogtak. Így a magyar olajcég nyíltan a többségre törekedve vételi ajánlatot tett a szabad papírokra, és 46 százalékos tulajdonossá vált. A magyar olajcég újabb nyilvános ajánlatokat tervezett, ám ekkor hazafias mozgalmak ellenállásra szólították fel a szabad INA-papírok tulajdonosait, aminek hatására a Mol visszatáncolt.

Ám újdonsült legnagyobb tulajdonosként mégis csak tárgyalásokat kezdeményezett az államot Racan 2003-as távozta óta a jobboldali Hrvatska demokratska zajednica (HDZ) színeiben kormányzó Ivo Sanader kabinetjével. 2009-ben Sanaderék át is adták az INA-irányítást a Molnak. A bevett szabályok szerint szinte minden döntés az irányító felelőssége, a többiek beleszólása a közgyűlésre, néhány vezetői helyre, illetve az alapszabályban pontosan körülhatárolt jogosultságokra korlátozódik. Az aláírást állítólag sürgette, hogy az INA ekkorra a tönk szélére került. Az irányítás átvétele óta a Mol saját leányvállalataként kezeli a horvát céget, és noha tulajdonrésze papíron csak 49 százalék, pletykák szerint már több mint 50 százalékra lehet ráhatása.

Elillant illúzió

Az illúzió azonban néhány hét alatt szertefoszlott: Ivo Sanader indoklás nélkül lemondott, majd eltűnt. Utódja, a szintén HDZ-s Jadranka Kosor párton belüli leszámolásként harcot hirdetett a Sanader nevéhez úgymond kapcsolódó korrupció, így értelemszerűen a Mol-szerződés ellen is. Bár az azóta bekövetkezett számos kormányváltás, illetve -válság dacára Horvátország a konfrontációhoz mereven ragaszkodik, bizonyítékaik a vád súlyához mérten ingatagok. Mint kiderült, egy más ügyek miatt akkor épp előzetesben ülő horvát vállalkozó, Robert Jezic azt vallotta, hogy Hernádi Zsolt offshore-cégek bevonásával több millió euró csúszópénzt juttatott Sanadernek az irányítás-átvételért. Jezicet ezután hazaengedték. Nyilvánosságra került egy kamerafelvétel is, amelyen Hernádi és Sanader egy étteremben beszélget úgy, hogy közben látványosan eltávolítják mobiljaik akkumulátorait.

JÓBARÁTOK - Véd- és dacszövetség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

JÓBARÁTOK - Véd- és dacszövetség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Míg a horvát rendőrség által fellelt Sanader, valamint Hernádi és a Mol is mereven tagad, Zágráb - a Mol-ügyön kívül más vádakat is citálva – Sanadert jogerősen több mint nyolc év börtönre ítélte. Ám két éve alkotmánybíróságuk megállapította, hogy az eljárások során nem biztosítottak Sanadernek méltányos védekezési jogot. Jezic például egyszer se jelent meg: esetenként offshore-cégeinek képviselője küldözgetett könnyen támadható üzeneteket. Az offshore-utalások mögött arccal is megjelenő Mihail Gucerijev orosz oligarcha személyesen cáfolta a horvát vállalkozó állításait, illetve védte meg Hernádit. Rövidre rá a Mol eladta közös cégükben lévő részét Gucerijevnek.

Hernádi a kereszttűzben

A nyomozás során a horvát korrupcióellenes ügyészség a magyaron keresztül igyekezett Hernádit is bevonni a nyomozásba. A helyzet számos jogi gubanchoz vezetett, mivel Horvátország időközben EU-taggá vált, amivel nyomozati hatásköreik változásával járt. Mindazonáltal Polt Péter legfőbb ügyész csapata úgy értelmezte, Hernádi ügyében nekik kell kideríteni az igazságot. Így, horvát kollégáiktól úgymond bekérve az összes bizonyítékot, öt éve arra jutottak, Hernádi ártatlan. A döntés nyomán a hazai szervek megtagadták Hernádi kiadatását. Majd Hernádi korábbi jogi munkatársa indított mondvacsináltnak tetsző pert Magyarországon a cégvezér ellen a horvát vádak alapján. Ez a várakozásoknak megfelelően szintén felmentéssel végződött. Az akciónak az lehetett a logikája, hogy ugyanabban az ügyben két ítélet nem születhet. A horvátok persze vitatják, hogy Hernádi így kibújhatna a felelősségre vonás alól. Ott most épp – a cégvezér kérésére – évek óta a nyomozati iratokat fordítják horvátról magyarra. Hernádi ügyét immáron egyesítették Sanaderével, ami most új, első fokú tárgyalásra vár. Noha a horvátok által kiadott európai elfogatóparancs és Interpol-körözés automatikusan életbe lépett, mára a nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve az érintett államok, párját ritkító módon, lényegében szabotálják a horvát megkeresés teljesítését. Így ma már Hernádinak csak Horvátországba nem tanácsos betennie a lábát. Ő most az államot is beperelte a szerinte méltatlan ottani elbánás miatt.

A jogi és gazdasági lehetőségek kiapadtával a mindenkori horvát állam kormányszínezettől függetlenül leginkább politikai akciókkal „lő” a Mol INA-irányítására. Hernádi Zsolt immár lemondóan úgy véli: a helyzet leginkább az INA-nak árt. Ilyen helyzetben hajlandóak részesedésük eladására, de az ügyleten nem veszítenének. A becslések szerint akár ezermilliárd forintot is közelítő vételárat mindeddig se Horvátország, se más nem tette le.

Nemzetközi hullámok

Az INA-ügy rendre akkor válik az orosz és amerikai ellentétek terepévé, amikor felmerül a csomag eladása. A kezdeti 25 százalék megszerzésekor is megjelentek az INA körül orosz érdekeltségek, és a Mol állítólag az utóbbi évek során is fenyegetőzött azzal, hogy az INA-t a legtöbb pénzt ajánló oroszoknak passzolja tovább. Ilyenkor szoktak amerikai kormánytisztviselők a két országot érintő körutazásokra indulni, melyek során sok minden elhangzik - például az amerikai cseppfolyósított földgáz horvátországi lefejtőállomását illetően -, ám pénzt láthatólag az Egyesült Államok se áldozna itteni érdekei érvényesítésére. Az adok-kapokban lényegében már mindenki illette a másikat oroszügynök-váddal (tegyük hozzá, erre mindenütt találni is alapot), de az INA-irányítás még mindig a magyaroké. Az elmúlt évek során a Mol több-kevesebb sikerrel igyekezett szövetségeseket találni a horvát politikusok sorában, de ezek nem hogy tartós eredményre nem vezettek, de a vállalat vitatható technikái még kormányválságokhoz is vezettek. A Mol így kénytelen hosszú távon berendezkedni arra, hogy állandósult, de üres politikai támadássorozat közepette valahogy életben tartsa az INA-t.

Csányi Sándor keveri a kártyákat
A Mol-ügy kissé tágabb összefüggésben az Orbán Viktor kormányfővel szoros kapcsolatot ápoló Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök horvátországi bevásárlásainak egyik mozaikkockája. A bankvezér leginkább bankja horvátországi terjeszkedésére összpontosít, ám szokásához híven ennél tágabb gazdasági befolyásra tör. Hét éve a Podravka nevű fűszergyártónak juttatott, a Mol-üggyel is kapcsolatba hozott OTP-kölcsön miatt kattant horvát politikusok és menedzserek kezén a bilincs. Most pedig Horvátország egyik legnagyobb, súlyos anyagi gondokkal küzdő mezőgazdasági csoportja, az Agrokor, de legalábbis annak egyik leánya, a Belje d.d. vevőjelöltjeként emlegetik. A vádak megalapozottságától függetlenül Csányi és Hernádi Magyarországon minden jel szerint „védett”.


Ódzkodnak Orbán bírálatától

Zágrábot hidegzuhanyként érte, hogy Magyarország nem támogatja az ország OECD-tagságát, annál is inkább, mert Horvátországnak szintén jobboldali kormánya van. A magyar lépés ellenére a konzervatív kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) politikusai feltűnően visszafogottan értékelték Budapest lépését. A ma Magyarországra látogató Kolinda Grabar-Kitarovic elnökasszony annyit közölt, kellemetlen meglepetésként érte a döntés. Azt is mondta, „Magyarország mindig barátja volt Horvátországnak, és bízik benne, hogy minden vitatott kérdésre megoldást találnak."

A horvát ellenzéki sajtó is feltűnőnek tartja, mennyire ódzkodnak a HDZ illetékesei a magyar kormány bírálatától, miközben ha Szerbia vagy Szlovénia bizonyos ellenségesnek tartott lépéseiről van szó, a zágrábi diplomácia is jóval határozottabban lép fel. A Novi List című rijekai lap emlékeztet arra, hogy a HDZ még akkor sem fordult Orbán Viktor ellen, amikor bejelentette, hogy kerítést épít a magyar-horvát határszakaszra. 2015-ben, az akkori horvát választási kampány idején Tomislav Karamarko, a HDZ akkori elnöke Orbán támogatására is számított, Kolinda Grabar-Kitarovic elnök pedig többször is megemlítette, hogy a magyar és a horvát kormány hasonló értékrendet képvisel, elutasítják „az antiliberális nézeteket".

Miután 2016 elején a HDZ alakíthatott kormányt, s Miro Kovacot nevezték ki külügyminiszternek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly februárban gyökeres változást remélt a két ország viszonyában. „A magyar-horvát kapcsolatok soha nem voltak olyan rosszak, mint most, ezért most a két kormánynak azt a nagy feladatot kell végrehajtani, hogy erről a mélypontról kimozdítsák a kétoldalú kapcsolatokat" - fogalmazott, Hozzátette, Magyarország és Horvátország érdeke nem az ellenségeskedés, hanem „a barátság és a stratégiai együttműködés". Három hónappal később Szijjártó elmondta, sokkal jobb a viszony az új horvát kabinettel.

Tavaly májusi találkozójuk során Szijjártó azt is elmondta, „lesz megoldás a MOL-INA-ügyre". A horvát sajtó tavaly augusztusban számolt be a magyar külügyminiszter azon kijelentéséről, amely szerint „a HDZ sikeréért szorít" az előrehozott horvát választáson. A voksolást ismét a HDZ nyerte, Andrej Plenkovic alakíthatott kormányt Szijjártó pedig tavaly novemberben fogadta az új horvát külügyminisztert, Davor Stiert. Magyarország és Horvátország alapvető érdeke visszatérni a szövetségesi együttműködéshez – fogalmazott akkor a magyar diplomácia vezetője. A horvát kormány fontos szövetségesének tartja a magyart, ezért is döbbentette meg Budapest vétója.

Ugyanakkor a kormánypárti média megtalálta a tettest Zoran Milanovic személyében. A jobboldali sajtó úgy véli, a volt miniszterelnök alatt annyira rossz lett a két ország viszonya, hogy emiatt emelt vétót Budapest. Azért is sajátos a szociáldemokrata politikus nyakába varrni a történteket, mert 2016 januárjáig volt hazája miniszterelnöke, s azóta nincs is szerepe a horvát belpolitikában. - Rónay Tamás

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja.