A független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott - közölte Blazsek Balázs, a helyi választási iroda vezetője vasárnap este. A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt - tette hozzá.
– Szabó nyer – mondta az erőműben dolgozó Lisztmájer Balázs, aki áldott állapotban lévő feleségével és kétéves fiával ment szavazni. A férfi hozzátette: – Őt támogatja a korábbi polgármester, Süli János, s már ez is elég.
A kérdezettek többsége hasonló véleményen volt. Hogy Süli mennyire megkerülhetetlen ma Pakson, az már bebizonyosodott. A 62 esztendős villamosmérnök 31 évet húzott le az atomerőműben, 2009-től ő volt a cég első embere. Ismertségét és népszerűségét erősítette, hogy sikeres sportvezető volt a városban. Aztán 2010-ben – bár Orbán-szimpatizáns volt – leváltották, és egy múlva el is küldték az erőműtől. Vállalkozó lett, majd 2014-ben kormánypárti helyi képviselők őt szerették volna polgármesternek. Csakhogy a Fidesz saját pártjából akart jelöltet, s a korábbi kajakbajnokot, Kozmann Györgyöt indították. Süli is versenybe szállt, s az általa irányított – és Néppárt nevet felvevő – polgári összefogás rommá verte a Fideszt: mind a nyolc egyéni körzetben győztek, és Süli a szavazatok 78 százalékát megszerezve lett a Duna parti város első embere.
A csúf vereséget elszenvedő Fidesz próbálta móresre tanítani az engedetlen várost, ezért megkurtították az erőmű paksi sportra költhető százmillióit. Sülinek ez rosszul jött, ám a kormány a piti bosszúja nem erősítette a Fideszt a városban. Amint az várható volt, Süli és a Fidesz kereste a megegyezést. A polgármester ki is nevezte alpolgármesterré Szabó Pétert, aki a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének színeiben politizált, majd belépett a 2014-es választási vereség után újjászervezett helyi Fidesz-szervezetbe. A megegyezés újabb lépéseként 2017 májusában Süli lett a paksi erőműbővítésért felelős tárca nélküli minisztere, s emiatt le kellett mondjon a polgármesterségről. Ezért írtak ki időközi választást, aminek kormánypárti jelöltje lett – Süli ajánlásával – az ügyvezető polgármesterként dolgozó Szabó Péter.
A korábban tanárként szolgáló, történész-muzeológus végzettségű, 42 éves férfi köztiszteletnek örvend a városban, s ezen – tapasztalataink szerint – az se rontott, hogy lapunk cikkei nyomán a napokban kiderült: támadható lépéseket tett ügyvezető polgármesterként. A paksi képviselő-testület Szabó javaslatára kinevezte a Fidesz városi elnökét, Kovács Sándort az egyik önkormányzati cég igazgatóságába, ám ez a 637 ezer forintos állás – amint azt a kormányhivatal is megállapította – összeférhetetlen Kovács képviselőségével. Ráadásul amikor augusztusban a paksi testület – Szabó előterjesztésére – arról döntött, hogy a város mely részei lesznek kiemelt fejlesztési területek, az előnyt élvező földek közé bekerült két olyan birtok, ami Kovács Sándor tulajdona. Az egyiket alig fél évvel korábban vásárolta meg a Fidesz város elnöke. Az említett területek értéke lényegesen felmehet a döntésnek köszönhetően.
A paksiak általában tudnak ezekről az ügyekről, ám ennek okán az általunk kérdezettek nem szidták a Szabó-Kovács párost.
Szabó ellen egyébként három jelölt állt sorompóba a választáson. Mezősi Árpád – aki köztudottan tagja és volt már képviselője is az MSZP-nek, ám – függetlenként definiálta magát, mondván: pártérdek nélkül kívánja városát szolgálni. (A paksiak azonban ebben azt látják, hogy a szocialisták nem mernek pártjuk emblémájával indulni.) A munkáspárti Kerezsi László megválasztása esetén jobb utakat és járdákat építtetne, és szülészetet hozna Paksra.
Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának aspiránsa kórházat álmodott Paksra, és megtiltaná a migránsok idetelepedését, mivel az fokozná az atomerőműre leselkedő terrorveszélyt. Noha az európai fővonalba tartozó hazai környezetvédők elutasítják a paksi erőmű bővítését, Medveczkinél erről szó sincs, ami érthető, hisz a 20 ezer lelkes városban eddig még nem találkoztunk olyan emberrel, aki ellenezné a 4 ezer milliárd forintos beruházást. Itt minden családban akad olyan aktív korú, aki az erőműben dolgozik, vagy munkahelye valamilyen módon függ az ország villamosenergia-szükségletének csaknem felét megtermelő cégtől.
Az LMP nem is indított jelöltet, mivel a párt harcosan elveti Paks II-őt, viszont a városban az erőműbővítés támadhatatlan. A Jobbik se mozdult, ennek miértjére a párt nem adott magyarázatot, a helyi közélet szereplői úgy vélik, hogy azért nem, mert Pakson – épp az erőmű miatt – az életszínvonal magasan meghaladja a régió átlagát, így itt egy radikális párt nehezen tudja megszólítani a választókat.
Amúgy abban, hogy a tervezett és minden fontos részletében titkosított erőműbővítés százmilliárdok lenyúlásával járna, a paksiak is biztosak. Ebben – kinevezése előtt – Süli János sem kételkedett. De a lenyúlás nem zavarja a helybélieket, számukra az a fontos, hogy Paks II száz évre, vagyis három generációra szavatolhatja a város jövőjét. A paksiak hálásak a kormánynak és megbocsátók a Fidesszel szemben.
– Azért mondja az ellenzék, hogy a Fidesz lop meg lopni fog, mert magukból indulnak ki – vélekedett a 72 esztendős, egykor szobafestőként dolgozó Bócsi András, akit szavazás után, az utcán állítottam meg. – Ez a kormány sok jót tett az országgal, gondoljon a mezőgazdaságra meg a idegenforgalomra, mennyi pénzt adtak a vállalkozóknak?!
– Az se zavarja, hogy a saját embereiknek adták a legtöbbet? – vetettem közbe.
– Nem – rázta fejét az ősz hajú férfi. – Mert ezt minden párt így csinálja. Ebben sosem lesz változás.