A nyár végén kezdődött és rohamtempóban folyt az építkezés a kancellári hivatal és a vele szemben álló elnöki palota között, az eredeti tervek szerint októberre el kellett volna készülnie egy 80 centiméter magas, 1 méter széles, 67 méter hosszan húzódó betonfalnak. A vagy 70 darab, részben szilárd, részben süllyeszthető acéltüskékkel teletűzdelt falat a terrorizmus ellen védekezve akarták felállítani a hatóságok mintegy 1,5 millió euróért. A beruházás azonban közfelháborodást keltett, főleg a szélsőjobboldali szabadságpárt vezetői és a Kronen Zeitung bulvárlap intézett támadást a privilégiumok megnyilvánulása ellen. Hangoztatták, hogy a terrorista támadások elsősorban olyan célpontokra irányulnak, ahol sok az ember, bevásárlóközpontokra, közterekre, fontosabb lenne tehát a parlamentet védeni, vagy a népszerű sétálóutcát, a Kärntnerstrassét. Nemtetszésének adott hangot az IG Autoren írócsoport is, követelve, hogy a város területének egészén állítsák le, ha egyáltalán vannak, a falak felhúzását. Hasonlóan nyilatkozott a képzőművészeti egyetem rektora is, ő a történelmi városkép elrontását kérte számon.
A kancellári hivatal és a belügyminisztérium egymásra mutogat, az előbbi azt állítja, hogy ő csak a tüskék (pollerek) beállítását szorgalmazta, a fal a néppárti belügy ötlete volt. Elhatárolta magát az elnöki iroda is, Heinz Fischer volt államfő is kijelentette, hogy ő sohasem tartott igényt ilyen védelemre. Így egy hónappal az általános választások előtt Christian Kern szociáldemokrata kancellár csöndben utasította illetékes miniszterét, hogy gyorsan fejezzék be az építkezést.
