Tavaly januárban a hosszú, és az AB döntése ellenére Kecskeméten egyszer újrakezdett eljárásban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék Hagyó Miklóst, Budapest egykori főpolgármester-helyettesét. Az ítélet nagy viharokat kavart, hiszen a legemblematikusabb vádpontokban felmentették a volt politikust.
A szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének korszerűsítését végző C.C. Soft Kft. (I./14-es vádpont) esetében azonban a törvényszék Hagyót elmarasztalta, mert “hivatali befolyásával visszaélt, és elkövette a hűtlen kezelés bűntettét mint felbujtó". A főpolgármester-helyettes az ítélet szerint arra utasította Balogh Zsoltot, hogy a rendszer végleges üzembe helyezése előtt fizesse ki a munka ellenértékét.
Azt a bíróság elismeri az ítélet indoklásában hogy: ,,Hagyó Miklós I.r. vádlott szerepére nézve alapvetően Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása alapján állapította meg” (mármint Hagyó bűnösségét.)
2010 kora tavaszán Balogh azt vallotta súlyos ellentmondásoktól hemzsegő nyomozati vallomásaiban, hogy Hagyó azzal zsarolta őt, felhasználja ellene azt, hogy szabálytalan teljesítési igazolást adott a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerének elkészültéről. A nyomozati vallomásai érdemi állításaitól nagyrészt eltérően nyilatkozott a Hír Tv-ben és a Magyar Nemzetben is 2010 márciusában.
Ezen vádpont kapcsán Balogh Zsolt nyomozati vallomásaiban három embert vádol meg súlyosan: Hagyó Miklóst, Egervári Ajtonyt és Horváth Évát, Hagyó volt sajtósát. E három ember közül csak Hagyót gyanúsítják majd vádolják meg az ügyben. Horváth Évát csak nyilatkoztatják a nyomozás során. Egervári Ajtonyt, a C.C. Soft ügyvezetőjét pedig soha meg nem hallgatják a nyomozás folyamán. Úgy tűnt, nem is kíváncsiak rá sem a rendőrök, sem az ügyészek, annak ellenére, hogy önként jelentkezett a hatóságoknál vallomástételre. Egy laikusnak is érdekes kérdés lehet, miként lehetséges az, hogy miközben a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződéshez kapcsolódó magatartás miatt Hagyó a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt állt 9 hónapig, az eljáró hatóságok a tényállás tisztázása érdekében azt az alapvető lépést nem tették meg, hogy a C.C. Soft Kft. ügyvezetőjét kihallgatják.
A per tárgyalásán tovább egyszerűsödött a képlet. Balogh Zsolt a tárgyaláson tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és többször bocsánatot kért a nyomozás során tett állításaiért.
2015 márciusában így: ,,bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át, nagyon sajnálom és elnézést kérek Hagyó Miklóstól, amiért az adott helyzetben ennek az állítására kényszerültem.” Majd szeptemberben: ,,A nyomozati vallomásomat részben és egészében már korábban a törvényszéki tárgyalások alkalmával visszavontam, ilyen találkozó nem volt, ilyen utasítást az I.r. vádlott nekem nem adott.”
Balogh nyomozati vallomásaival szemben egyébként ott álltak Egervári Ajtony bírósági vallomásai, továbbá Horváth Éva, illetve Hagyó vallomásai, amelyek cáfolták Balogh állításait. Ezen személyek vallomásait - úgy, mint sok más bizonyítékot - a bíróság elsöpörte az útból, és kizárta őket az eljárásból, más-más indokokkal.
Pedig a bíróság is elismeri Balogh nyomozati vallomásai kapcsán hogy, idézzük: 1. ,,Balogh Zsolt IV. r. vádlott nyomozati vallomásai között számos eltérés volt ezen tényállási pont kapcsán”, 2. ,,nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.” 3. ,,Míg nyomozati vallomásaiban tett egyes állításai nem igazolódtak” 4. ,,a nyomozás során tett egyes állításait más bizonyítékok cáfolták”. 5. ,,nyomozati vallomása nem is állt összhangban egymással”.
Tehát a bíróság is tisztában volt azzal, hogy zavarosak voltak Balogh nyomozati vallomásai. Nyilván emiatt írta indokolásában azt, hogy: ,,A bíróság az értékelő, mérlegelő tevékenysége során kiemelt jelentőséget tulajdonított az objektív bizonyítéknak tekinthető okirati bizonyítékoknak.”
Csakhogy ha az okirati bizonyítékok kapcsán vizsgáljuk az ügyet, egyvalami leszögezhető: egyetlenegy irat sem tartalmaz olyan adatot, amely a Hagyó Miklós terhére rótt elkövetési magatartást bármilyen módon is alátámasztaná, sőt még olyat sem, amelyben Hagyóra nézve bármiféle utalás lenne. Ami okirat van, az szemben állt Balogh nyomozati vallomásával. Ezek a teljesítési igazolások dokumentumai. Balogh ugyanis azt állította, hogy csak egy igazolást írt alá a C.C. Soft Kft. teljesítései kapcsán, evvel szemben mind a négyen megtalálható az aláírása. Sőt a nyomozati vallomásaiban több olyan dokumentum aláírását is elismerte Balogh, amiről kiderült, hogy azokat nem írta alá.
Míg a két másik, Hagyót érintő vádpontban a bíróság elvetette a nyomozati vallomásokat, lásd például a Nokia-dobozos vesztegetés ügye, ebben az ügyben - mindezek ellenére - a kecskeméti bíróság elfogadta Balogh Zsolt nyomozás során tett állításait, és elítélte Hagyót és a vádlóját is.
A per másodfokon szeptemberben, Szegeden folytatódik.
