A mutatók rég látott színházi fellendülést mutatnak, már ami a nézőszámokat illeti. Ám ezeket csalókának is lehetne mondani, hiszen a nézőszám önmagában nehezen értelmezhető. Azt jól tükrözi, hogy a színház, mint műfaj ma is keresett nálunk, van rá igény. Arról azonban már lehet vitatkozni, hogy a szórakoztató színház és művész színház látogatottságának aránya miként alakul. Tény, hogy a pesti művészszínházak: Katona József Színház, Radnóti Színház, Örkény Színház – igaz nem rendelkeznek hatalmas nézőtérrel - , rendszeresen megtöltik a zsöllyéiket, megőrizték a törzsközönségüket és ifjúsági projektekkel és más kezdeményezésekkel igyekeznek megnyerni a fiatalokat is, és ezt elég jó hatásfokkal teszik.
A három játszóhelyet is fenntartó Vígszínház sem küzd nézőgondokkal és ez fokozottan igaz a zenés, illetve szórakoztató előadásokat kínáló teátrumokra, például a Madách Színházra, amelynek drágább belépőit is hamar elkapkodják. Évek óta komoly vitát vált ki a Nemzeti Színház látogatottsága, mert a színház vezetése folyamatosan azt kommunikálja, hogy nincs gondjuk a nézőszámmal, egyes jelek viszont teljesen mást mutatnak. Vidnyánszky Attila főigazgató az elmúlt évad végén bejelentette, hogy néhány előadást, éppen az ő rendezéseinek egy részét, a diákok ingyen látogathatják. Ez akár lavinát is elindíthat, amely felülírja a piacot és más szabályokat követ.
A Nemzeti ezt azért teheti meg, mert kiemelt nemzeti intézmény, így nagyrészt állami támogatásból él. A teátrum új évadában kiemelt izgalmat jelenthet az is, hogy a szezon végén lejár a főigazgató szerződése, tehát hamarosan pályázatot írnak ki a posztra. Erről egyelőre annyit tudunk, hogy Vidnyánszky, mint már többször elmondta, biztos, hogy indul a pozícióért. Kérdés, hogy lesz-e vetélytársa, egyáltalán veszi-e a bátorságot valaki, hogy a hatalom támogatását továbbra is élvező Vidnyánszky Attila székére rápályázzon.
Néhány adminisztratív szabály is befolyásolhatja a következő színházi évadot. Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alapprogram alelnöke és a Budapesti Operettszínház igazgatója szerint némi aggodalomra ad okot, hogy változik a társasági adótörvény és eszerint várhatóan kevesebb társasági adót kell fizetni a cégeknek, így a színházak is várhatóan nehezebben töltik fel majd a társasági adó (TAO) keretüket. TAO-t a bevétel 80 százalékig lehet igénybe venni, vagyis tao támogatókat gyűjteni. Bár ez a finanszírozási rendszer régi vitatéma a szakmában, mára kiderült, hogy a jelenlegi színházi finanszírozás a TAO igénybe vétele nélkül valószínű, hogy egyszerűen összeomlana.
A vita azért is erősödik fel időnként, mert a TAO igénybevétel nagyrészt a nagy befogadóképességű, szórakoztató, zenés profilú és sok előadást felmutató színházaknak kedvez, és kevésbé a kisebb játszóhelyű, vagy kifejezetten művészszínházi profilt vivő teátrumoknak. Azoknak az intézményeknek, amelyek nem magas belépőárakkal dolgoznak, illetve ragaszkodnak a kísérletező, nem csak a húzónevekkel operáló előadásokhoz, ez a támogatási mód nem igazán előnyös. Ám a teátrumok többsége most már stabilan beépíti a költségvetésébe a tao-t. Ez fokozottan vonatkozik a magánszínházakra is.
Utóbbiak köre a mostani évadtól jelentősen bővül Budapesten, hiszen a Karinthy és az Orlai Produkciós Irodán kívül magánszínházként működik majd a Centrál Színház, a teljes évadot kezdő Hatszín Teátrum, a Németh Kristóf nevéhez köthető és az Uránia Nemzeti Filmszínházban játszó Fórum Színház, illetve a Kassa Hajón működő Magács László vezette Trip Színház, amely helyspecifikus előadásokkal is készül.
Ami a függetleneket illeti, mint ahogy Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház igazgatója elmondta, elérték, hogy ma már nemcsak a pénzügyi nehézségek kapcsán beszélnek a függetlenekről, hanem a művészi munkájuk is téma. Másrészt úgy tűnik, hogy az együttesek megtalálták azokat az utakat, amelyekkel stabilizálni tudják az életüket, még akkor is, ha az állami támogatások továbbra sem teljesen kiszámíthatók. Segítenek helyzetükön a célzott pályázatok, például az ebben a hónapban meghirdetett, Jurányin keresztül lebonyolított tantermi színházi projekt, de idén újra kiírják a fiatal alkotóknak szánt Titánium és a Staféta pályázatot is.
Komolyabb riadalmat keltett színházi körökben, amikor a pécsi teátrum vezetése bejelentette, hogy mivel a város pénzügyi helyzete a színház működését is érinti, likviditási problémák miatt a Koldusopera bemutatóját elhalasztják. úgy tudni, hogy Pécs több milliárdos működési hiánya miatt a színház a várostól május óta nem kapott támogatást. Kerestük Rázga Miklóst, hogy megtudjunk további részleteket, de azt a választ kaptuk, nincs új információjuk az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy a színházigazgató találkozott-e Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a múlt héten Pécsen járt, a színház titkárságán közölték, a direktor programjában nem szerepelt találkozó a miniszterelnökkel és Orbán Viktor sem tervezte, hogy meglátogatja a pécsi színházat. A héten közgyűlést tartanak Pécsett, és több terv is érinti a színházi területet, hiszen az előterjesztésben szerepel, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozót működtető cégben lévő városi tulajdonrészt apportként beviszik a száz százalékban városi tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő Kft-be és a tervek között szerepel a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház összevonása is.
Nyomozás, késő felújítás
Tart a kaposvári teátrum felújítása, igaz, nem zökkenők nélkül. A színház megbízott igazgatójának, Fülöp Péternek épp a napokban hosszabbították meg egy évvel a megbízatását, de ez nem jelenti azt, hogy a mandátuma alatt fejeződik be a színház rekonstrukciója. Az eredeti határidő jövő októbert jelentette volna, melyet aztán decemberre módosítottak, ám a hírek szerint csak 2019-re készül el az épület. A felújítás, mint azt minap megírtuk, a múlt hónap végén került országos reflektorfénybe, amikor kiderült, a bontásából származó sok száz, egyesek szerint akár több ezer köbméter építési törmeléket illegálisan egy kaposújlaki magánterületre szállították – az ügyben jelenleg is több szakfelügyelet vizsgálódik, s a rendőrség is nyomoz.
Több budapesti színházban is volt felújítás a nyáron, de ez egyiknél sem jelent teljes rekonstrukciót. Az Örkény Színház felújítása kis csúszással, szeptember végén fejeződik be, többek között a teljes nézőtér és a színházhoz tartozó lépcsőházak újulnak meg kétszázötven millió forintból. A teátrum október 15-én nyílik. A nyár elején nagy rekonstrukciós munkálatokba kezdett a Vígszínház azért, hogy az évadkezdésre a Vígszínház és Pesti Színház épülete nagyobb üzembiztonságú munkakörnyezetben várja a dolgozóit. A színpadtechnika, az alsó- és felsőgépészet, a világítás- és hangtechnika, a tűzjelző rendszer mind megkövetelte a korszerűsítést, az 1994-es rekonstrukció óta ez volt az első nagyobb felújítás. A Pesti Színházban lehetőség nyílt a székek cseréjére, növelték a közönségforgalmi mosdók kapacitását, lecserélték a mozgáskorlátozott liftet, és új nézőtéri mennyezeti világítást is kapott a színház. A Főváros Önkormányzata 500 millió forinttal támogatta a projektet. Jóval kevesebbe, 7 millióba kerültek a Katona József Színházába a Kamrába vásárolt székek. Az Újszínházban is történt rekonstrukció, kicserélték a nézőtér, illetve a páholyok kárpitját, illetve megújultak az öltözők és a hozzájuk tartozó vizes blokkok.
