Ha valakinek nem lett volna világos, a fideszes megmondóemberek nyomatékosították az idei kötcsei piknik üzenetét. A legegyszerűbben a párt kommunikációs igazgatója fogalmazta meg a jövő évi parlamenti választás "igazi" tétjét: "Orbán, vagy a kerítés lebontása". Aztán a többiek még rátettek egy-egy lapáttal. Tőlük azt is megtudhattuk, hogy a világ minden tájáról özönlenek a migránsok, Angela Merkel engedékenysége pedig alapjaiban veszélyezteti a civilizált világot, főképp édes hazánkat (amennyiben ugyan tényleg oda tartozik).
Ha hinni lehet a kiszivárogtatásoknak, a kedves vezető ezúttal óvott az elbizakodottságtól. Még valóban nem nyerték meg a választást, noha az esélyeik kedvezőnek látszanak. De mindezt plasztikussá kell tenni a híveknek, amire a legjobb módszer a riogatás. Vagyis: vagy maradhat posztján az örökös és megbonthatatlan miniszterelnök, vagy eltűnik a kerítés is, ami azzal fenyeget, hogy nem őrizhetik meg Magyarországot a "magyarok országának". Lefordítva: ez a rendszerük végét jelentené.
E rémkép felidézése mellett viszont nem említik, mivel is jár még a felvázolt "igazi tét". A valódi kerítés egyelőre kétségkívül megóv a migránsok özönétől. De közben kiépül egy olyan - szellemi, virtuális - kerítés is, amely sokkal többet árt, mint amennyit a valódi használ. Orbán is beszélt róla. Azt mondta, nem a hazai ellenzéktől tart, hanem a határon túli veszélyektől. Szerinte kormányát Washingtonból, Berlinből és Brüsszelből lehet megbuktatni. Csak úgy mellesleg, e városok Magyarország legfőbb szövetségeseit jelképezik. De nincs mit tenni, velük szemben is meg kell védeni a "magyarok országát".
Lehet tehát választani: Orbán, vagy a kerítés lebontása. Orbán, vagy Európa. Orbán, vagy a civilizált világ. Orbán és egy bekerített, magára maradt, szerencsétlen ország.
