Azerbajdzsán titkos nemzetközi hálózat kiépítésével, nyugati politikusok lefizetésével próbált gondoskodni arról, hogy Európában elhallgattassák azokat a hangokat, amelyek szerint az országban semmibe veszik az emberi jogokat. Összesen 2,9 milliárd dollárnyi összeget fordítottak e célra. Nemcsak készpénzt, luxuscikkeket is kaptak az olajban gazdag ország lobbistái – derült ki a szervezett bűnözéssel foglalkozó OCCRP hálózat által feltárt dokumentumokból, amelyeket a brit Guardian, illetve több más európai lap ismertetett.
Az azeri vezetés igen széleskörű hálózatot épített ki. 2012-2014 között összesen 16 ezer titkos kifizetés történt Baku részéről. A nemzetközi lobbihálózatnak politikusok és újságírók éppúgy tagjai voltak. Egyértelmű küldetést kaptak: pozitív üzenetet kellett közvetíteniük Azerbajdzsánról, s annak önhatalmú elnökéről, Ilham Alijevről. Bár a pénzt és egyéb cikkeket közvetítők révén kapták meg, pontosan tudniuk kellett, hogy honnan származik az összeg. Csak Nagy-Britanniában több mint 9 millió dollárt költöttek luxuscikkekre.
A hálózatban kulcsszerepet játszottak azeri és orosz közvetítők, akik egyebek mellett brit vállalatok révén bonyolították le tranzakcióikat. Az egyik vezető európai pénzintézet, a Danske Bank észtországi leányvállalata játszott ebben fontos szerepet. A dán bank 2014-ben kezdett felfigyelni arra, hogy pénzmosás történhet. Az észt pénzfelügyelet pénzmosással kapcsolatos intézkedései nem bizonyultak elég hatékonynak.
A Berlingske dán lap által megszerzett hangfelvételekből kiderül, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagjai is részesültek az azeri pénzből. Így például a volt német parlamenti képviselő, Eduard Lintner, aki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tagja. (Angela Merkel CDU-jának testvérpártja.) A másik érintett pedig Luca Volonte olasz jobbközép képviselő volt. A legtöbb kifizetés akkor történt, amikor Azerbajdzsánt különösen sok bírálat érte az emberi jogok megsértése miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről. Bakut azzal vádolták, hogy elcsalta az elnökválasztást.
A nyersanyagban gazdag ország titkos lobbitevékenységének, azaz a kaviárdiplomáciának konkrét eredménye is lett: 2014-ban az ET parlamenti közgyűlése leszavazott egy Azerbajdzsánnal szemben igen kritikus javaslatot. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű kutatóintézet vezetője, Gerald Knaus ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ET „eladta a lelkét”.
Az említett képviselők közül Lintner a német-azeri barátságot propagáló szervezetet hozott létre Berlinben, amely mintegy egymillió dollárnyi összeget kapott. A német exhonatya, aki megfigyelőként vett részt a 2013-as azeri parlamenti választáson, azt állította, a voksolást nyugati színvonalú lebonyolítás jellemezte. A jogsértésekről egyetlen szót sem ejtett. Az olasz Volontét bíróság elé is állította az olasz ügyészség, mert dollármilliókért cserében vette védelmébe az ET-ben Azerbajdzsánt. (Mint lapunk már áprilisban beszámolt róla, Volonté neve Magyarországon sem ismeretlen: a néppárti képviselő volt az ET-ben Orbán egyik legfontosabb szövetségese. Luca Volonté 2013-14-ben harciasan kiállt Orbán Viktor illiberális államról szóló, elhíresült tusnádfürdői beszéde mellett, illetve ő volt az, aki a tanácsban lobbizott, hogy ne induljon monitoring-eljárás Magyarországgal szemben.) Rajtuk kívül szintén részesült az azeri mannában a bolgár Kalin Mitrev.
S mindez csak a jéghegy csúcsa. Azerbajdzsán sikerrel akadályozta meg, hogy pellengérre állítsák a jogsértések miatt. Pedig Ilham Alijev elnök 2009 óta saját családjának érdekei szerint „alakítgatja” az alkotmányt. Az államfőnek teljhatalma van, helyettesének saját feleségét tette meg. Nemzetközi szervezetek már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy politikai okokból börtönöznek be, majd kínoznak meg embereket. A figyelmeztetésnek nem sok eredménye lett. Lassacskán kiderül, miért.
Lehet-e diktátornak nevezni Ilham Alijev azeri elnököt? Ez a fő kérdés abban a bírósági eljárásban, ami kedden indult két francia oknyomozó újságíróval, Laurent Richard-ral és Élise Lucet-val szemben. A vádló az azeri állam. A két újságíró filmet forgatott arról, Baku milyen eszközöket vet be azért, hogy jó képet fessenek róla a világban, miközben az országban brutálisan számolnak le a másként gondolkodókkal. Alijev a film ellen sokat nem tehetett, de jogi lépéseket igen az ellen, hogy ne minősítsék diktátornak. Laurent Richard ezzel kapcsolatban úgy vélte, az azeri elnök a diktatúrát Franciaországba exportálná.
Budapestre is dollármilliókat utalt az azeri rezsim
Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán. Ám a tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott - írja az atlatszo.hu.
Egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több mint hétmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.
Az atlatszo.hu által ismertetett bonyolult céghálóban felmerül egyebek között Matolcsy György, Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor neve is. A részleteket itt olvashatja.