Miközben Görögországot jó esetben is évtizedek választják el attól, hogy megszabaduljon hatalmas adósságterhétől, a gazdaság, ha lassan is, de kezd magára találni. Örömtüzeket persze még nem lehet gyújtani, a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-emelkedés semmilyen kézzel fogható eredményt nem jelent, de legalább azt mutatja, hogy pislákol némi halovány fény az alagút végén.
Arról egyelőre nincs szó, hogy Görögország felkeltette volna a nyugati befektetők figyelmét, Kínát viszont annál jobban érdekli a görög piac. Peking az elmúlt években jelentős összegeket fektetett a görög gazdaságba. Ennek pedig már érzékelhetőek is a politikai következményei: Görögország egyszer már megakadályozta, hogy az Európai Unió keményebb álláspontot fogalmazzon meg Kínával szemben. Alekszisz Ciprasz kabinetjét némelyek azzal vádolják, hogy Kína európai hangjává vált.
Görögország vétót emelt egy EU-nyilatkozattal szemben, amely az emberi jogok kínai helyzetével foglalkozott. Mind a 28 uniós tagállam egyetértéséhez szükség lett volna ahhoz, hogy a nyilatkozatot megtegyék az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt Genfben. A görög külügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntést, hogy „nem konstruktív” bírálni a világ legnépesebb államát, a „szelektív kritika” sem az emberi jogok terjesztésének, sem a Kína és az EU közötti kapcsolatoknak nem használ – hangzott a magyarázat. Athén szerint a kérdéssel nem a világszervezetben kell foglalkozni, hanem vissza kell térni a témára az Unió és Kína közötti tárgyalásokon. Első ízben fordult elő, hogy az EU egy tagországa megakadályozza az Uniót egy nyilatkozat közzétételében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál.
A görög lépés amiatt is feltűnést keltett, mert Görögország épp akkor tett keresztbe a döntésnek, amikor az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelrészletet szavazott meg az országnak. Akkor egyébként uniós diplomaták a Reutersnek megjegyezték azt is, hogy a kínai befektetések másik nagy haszonélvezőjének számító Magyarország szintén gyakorta akadályozza meg, hogy az EU kemény hangú állásfoglalást fogadjon el az ázsiai óriással szemben.
A görögök Kínával szembeni engedékenysége egyértelműen gazdasági okokra vezethető vissza. Miközben ugyanis a hitelezők, az EU, illetve az IMF szigorú költségvetési reformokat várt el Athéntól az országot a csődtől megmentő hitelek fejében, Peking kihasználva a helyzetet – azt, hogy az országot tömegesen hagyták el a befektetők –, egyszerűen bevásárolta magát az országba. „Miközben az európaiak középkori módszereket alkalmaztak az állammal szemben, a kínaiak megnyitották a pénzcsapot” – fogalmazott a kormányzó Sziriza parlamenti képviselője, Kosztasz Duzinasz felettébb plasztikusan a New York Times hasábjain.
A kínai befektetők számára prioritást élvezett a pireuszi kikötő megszerzése és átalakítása. Peking félmilliárd eurót fordított erre. A tranzakciót a kínai állam tulajdonában lévő Cosco révén hajtották végre, amely már a világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata. Amint Kína Görögországba akkreditált nagykövete fogalmazott, a kikötő megszerzése a „sárkány feje”, amely más befektetéseket is lehetővé tesz.
A pireuszi kikötő megkaparintásával Kína az európai kereskedelem egy részére is ráteszi a kezét. A befektetéssel az új selyemút egyik fontos pillére jött létre. Hszi Csin-ping elnök egy Ázsiát, Afrikát és Európát összekötő gazdasági útvonal kiépítését tűzte ki célként. A tervet 2013-ban indították útjára, 40 milliárd dolláros kezdőtőkével.
Ciprasz kormányfő egyébként 2015-ben még ellenezte a pireuszi kikötő privatizálását. Nem sokkal hivatalba lépése után azonban kínai küldöttséget fogadott, amelynek sikerült megpuhítania. Olyannyira, hogy amikor egy kínai hajó érkezett a kikötőbe, Ciprasz már személyesen fogadta azt.
Hogy a kínai bevásárlásnak konkrét eredménye van-e egyáltalán, e tekintetben megoszlanak a vélemények. Miközben ugyanis elvileg ezer munkahelyet teremtenek, a kikötői munkások szakszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy az ott dolgozók a nagyobb létszám miatt kevesebbet keresnek majd. Való igaz, az 1500 munkatárssal új, az eddigieknél jóval előnytelenebb feltételekre számíthatnak.
Más komoly kínai beruházások is lesznek Görögországban. A Fosun International Holdings feladata az lesz, hogy Athénen kívül egy egykor repülőtérként használt területen új luxusvárost építsen. Néhány hónapja itt még menekülteket szállásoltak el. A kínaiak komolyan gondolják az ígéreteket, terveik szerint világhírűvé válik majd a városrész, amely évente akár másfélmillió turistát vonzhat.
Athén azonban azt hangoztatja, komoly befektetések ide vagy oda, az ország megőrzi függetlenségét. Lojális marad az Európai Unióhoz és „senkit sem részesít előnyben”. A kormány arra hivatkozik, hogy nemet mondott a Fosunnak arra az ajánlatára, amellyel egy helyi biztosítótársaságot szerzett volna meg. Végül egy görög-amerikai társaság lett a befutó.
A szoros görög-kínai kapcsolat azonban az EU-n belül is kétségeket ébreszt. A holland európai parlamenti képviselő a New York Timesban annak a véleményének adott hangot: a görög kormánynak el kell döntenie, mely országokkal köt szövetséget. „Athénnak meg kell értenie, hogy az EU nem egy piac, hanem értékközösség” – fogalmazott. (Szinte ugyanezt mondta júniusban Emmanuel Macron, aki egy interjúban Varsót és Budapestet figyelmeztette.)
A kínai terjeszkedéshez Berlinnek is lesz egy-két szava: a német kormány nyomására nehezebb lesz, hogy távol-keleti cégek vásárolják be magukat európai vállalatokba.
