„Az Egyesült Államoknak tudnia kellene, hogy nem kényszerítheti semmire Észak-Koreát, sem gazdasági szankciókkal, sem katonai fenyegetésekkel, sem pedig zsarolással. Nem téríthetik el Észak-Koreát arról az útról, amelyet maga jelölt ki” – az észak-koreai Munkapárt központi bizottságának lapja, a Rodong Sinmun így reagált egy diadalittas kommentárban a Phenjan által végrehajtott rakétakísérletre. Bár a rezsim alig egy hónapja azzal fenyegetőzött, hogy négy rakétát lő ki az Egyesült Államok csendes-óceáni külbirtoka, Guam irányába, szakértők szerint a kedd hajnali az utóbbi évek legprovokatívabb phenjani lépése.
A történtek hatására rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a gyűlés lapzártánk idején is tartott –, Japán és az Egyesült Államok pedig megállapodott abban, hogy együttes erővel gyakorolnak nyomást a kommunista rezsimre. Donald Trump közölte: „minden lehetőséget" – célozva a katonai válaszlépésre – számba vesznek a krízis rendezésére. Abe Sinzó japán kormányfő „példátlan fenyegetésnek” nevezte a történteket, és kijelentette, kormánya mindent megtesz azért, hogy megvédje az állampolgárokat.
A nemzetközi közösség pánikszerű reakciója ellenére a rakétakísérlet nem meglepetés, hiszen javában tart a szokásos amerikai-dél-koreai hadgyakorlat – amelyere az észak-koreai vezetés rendkívüli provokációként tekint –, s Phenjan ilyenkor mindig igyekszik valamilyen módon fitogtatni az erejét. A nemzetközi felzúdulást inkább a kilövés iránya, és a fegyver típusa okozta.
A ballisztikus rakétát hajnalban, helyi idő szerint 6 órakor lőtték ki, Phenjantól nem messze. Szakértők szerint egy Hwasong-12 típusú rakéta lehetett, amely – az 550 kilométeres magasságot elérve – átrepült Japán fölött, majd 2700 kilométeres útját követően három darabra tört, és Hokkaidótól keletre az óceánba csapódott. A BBC szakértője, Rupert Wingfield-Hayes rámutatott, hogy a jelek szerint ez volt az első olyan észak-koreai rakéta, amelyet fel lehet szerelni nukleáris robbanófejjel.
„Miért éppen most lőtte ki a rakétát Észak-Korea? Először is azért, mert meg akarta mutatni eltökéltségét, hogy a phenjani rezsimet nem félemlítik meg az amerikai fenyegetések, és nem vesz vissza a lendületből, ahogy arra Donald Trump célozgatott két hete” – írta Wingfield-Hayes, aki hozzátette: Phenjan azt is szerette volna elérni, hogy Japán sebezhetőnek érezze magát. Más szakértők szerint azonban Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ezzel a taktikával próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni Washingtont. „A phenjani gondolatmenet szerint, ha megmutatják, mire képes a rezsim, az megnyitja az utat a párbeszéd előtt. Ezt a logikát azonban nem érti a világ másik fele, úgyhogy nagyon nehéz a helyzet” – nyilatkozta Okonogi Maszao, a japán Keio Egyetem szakértője.
A térségben kedden igen feszült volt a helyzet. Mun Dzse In dél-koreai elnök elrendelte, hogy a katonaság mutassa meg erejét, s egy hadgyakorlat keretében dél-koreai vadászgépek több bombát is ledobtak, jelezve: ha kell, Szöul gond nélkül megsemmisíti a kijelölt észak-koreai célpontokat.
Kína figyelmeztetett: a koreai-félszigeten olyan nagy a feszültség, hogy fordulóponthoz érkezett a krízis. A pekingi vezetés azonban hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea a felelős a történtekért. Oroszország szintén hasonló módon értékelte a helyzetet. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszte-helyettes nyilatkozatában hangsúlyozta, Oroszország rendkívül tart attól, hogy a feszültség eszkalálódik, s provokációnak nevezte az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.
