Nem lesz különbség a sportminisztérium – ha egyszer ismét létrehozzák – és a magyar sportot felügyelő, a sportági szövetségek részére az állami forrásokat elosztó sportállamtitkárság között. Legalábbis ez derült ki abból a válaszból, amit Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportügyekért felelős államtitkára küldött a Népszava kérdésére.
Lapunk arra volt kíváncsi, hol tartanak az előkészületek a sportminisztérium létrehozásával – év elején a háttérben komoly egyeztetések zajlottak ebben a témában, ám az utóbbi időben nem lehetett új információkról hallani -, változik-e valami a sportirányításban, illetve ki dönti el, ki legyen a sportminiszter.
„A feladatok ugyanazok, akár államtitkárság, akár minisztérium irányítja a hazai sport területét. Én a sport mellett, a sportszakma mellett vagyok elkötelezett, ezért abban a pozícióban fogom segíteni a sportot, amire felkérnek” – válaszolta Szabó Tünde. Ebből az derült ki, hogy elvileg csak a név változik, ha ismét minisztérium irányítja a magyar sportot. Viszont a minisztériumnak és a sportminiszternek mégis nagyobb a hatásköre. Például a sportminiszter tagja a kormánynak és rendeletet is adhat ki, a sportállamtitkárra ez nem igaz. A sportminisztérium létrehozása azt jelentené, hogy egy szinttel magasabbra kerül a sport, amely a kormány kommunikációja szerint stratégiai ágazat, még sincs minisztériuma, alárendelték az Emmi-nek.
Lapunk megkérdezte a sportállamtitkárt az úszószövetség körül kialakult helyzetről is, mint ismert, a szervezet az ellenőrző testület és az elnökségi tagok lemondása után (a 15 elnökségi tagból hárman maradtak) működésképtelenné vált a MÚSZ, amely szeptember 1-jén tart rendkívüli közgyűlést a helyzet megoldására. Véleménye ebben a kérdésben azért is érdekes, mert január 8-án, Bienerth Gusztáv elnökké választása után azt mondta, nagyon örül az eredménynek, és mindenben támogatja az új irányító munkáját. Augusztus 2-án viszont úgy nyilatkozott Szabó Tünde, hogy szakmai vezetés kell az úszók élére. (Bienerthnek semmi köze nem volt a sportághoz, ezt nem is tagadta, politikai kapcsolatainak köszönheti kinevezését.) Arra is kíváncsiak voltunk, hogy csak az úszóknál van szükség szakmai vezetésre, vagy más sportágaknál is leváltaná a politikus vezetőket (pl.: birkózás, kézilabda, vívás, stb.).
„A sportági szakszövetségek legfontosabb feladata – sportágtól függetlenül - a sportolók, az edzők, és az egyesületek érdekeinek képviselete itthon és a nemzetközi sportéletben egyaránt. Ez kizárólag egyetértésben és egységben lehetséges az elnök, a vezetők és a szövetség tagjai között. Ahhoz, hogy egy sportág sikeres legyen elengedhetetlen a célok együttes meghatározása, az együtt gondolkodás és a hatékony együttműködés. A sportszövetségek független civil szervezetek, amelyek közgyűlésein a tagszervezetek delegált képviselői demokratikus úton választanak elnököt. A választást pedig megelőzi az elnökjelölés folyamata. Ez a demokratikus döntési folyamat biztosítja, hogy mindig az adott sportszervezet tagságának többsége által támogatott jelölt kerüljön a szövetségek élére. Legyen az akár sportszakember, akár politikus, vagy akár üzletember. Egy sportági szövetség feladataiból adódóan a mindenkori elnöknek és elnökségnek, vezetőségnek együtt kell működnie és támaszkodnia kell a sportág szereplőire, az ő véleményükre, szakmai meglátásaikra. Ezt a folyamatot a politikai vezetés nem tudja és nem is akarja befolyásolni” – írta a sportállamtitkár.
