A kormány a nagy multinacionális cégeknek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást adott munkahelyteremtésre, amelyek így "darabonként" 15-40 millió forintba kerültek. A GKI Gazdaságkutató számításai szerint a 2007-2015-ös pénzügyi ciklusban Magyarországon az uniós forrásokból átlagosan 17 millió forintból hoztak ki egy-egy új állást. Mindkettőnél létezik olcsóbb megoldás - derül ki a GKI vállalati felméréséből. A kutatók 1081 vállalatot kérdeztek meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk, és azt is, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A válaszoló 1081 cég összesen 117 ezer főt tudott volna felvenni azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok keresték. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23 százalékával tudták volna bővíteni a céget (támogatással). Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken, a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6 százalékát hiányolták.
A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez messze elmarad a nemzetközi cégek állami támogatásával, vagy az uniós pénzből létesülő munkahelyek költségeitől.
A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani - vetette fel a GKI. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti, 270 milliárd forintot kitevő munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja, s mindez két vizes VB, vagy másfél Puskás Ferenc Stadion árából „kijönne”.
