Különleges, nagy műgonddal összerakott tárlat vállalkozik annak érzékeltetésére a Piccadilly sugárúton található Királyi Művészeti Akadémián november 12-ig Matisse in the Studio (Matisse a műteremben) címmel, mennyire kötődött Henri Matisse (1869-1954) a hosszú élete során felhalmozott tárgyakhoz, illetve ezek hogyan hatottak művészetére.
Észak-Afrikai faliszőnyeg - A mór vászon (1921)
Ann Dumas vezető kurátornak három évébe telt, amíg többek között a nizzai Matisse Múzeumot sikerült rábeszélni összesen 35 becses egykori személyes kincs kikölcsönzésére, illetve a világ vezető gyűjteményeiből (New York-i Metropolitan, Guggenheim, Boston, Philadelphia, Párizs stb. képzőművészeti múzeumai) is kaptak 65 olyan alkotást, melyek beleillenek a szerkesztési koncepcióba. A tárlat gazdag információs anyaga félreérthetetlenné teszi, hogy a több évszázadot átívelő tárgyak – köztük afrikai maszkok, kínai porcelánok, észak-afrikai szőttesek, delikát kisplasztikák – önmagukban nem képeznek kiugró esztétikai értéket. Szimbolikus jelentőségüket mégis aláhúzza, hogy a nizzai múzeum és a többi privát kollekció is most először járult hozzá a francia határokon túli megjelenésükhöz. 1951-ben Matisse színészekhez hasonlította a tárgyakat. Mint mondta, “egész életében ugyanazon objektumok előtt dolgozott. A tárgyak olyanok, mint a színészek. Egy jó színész tíz különböző előadásban is fel tud lépni, egy objektum tíz különböző festményen is szerepet játszhat”. Matisse annyira ragaszkodott a szívéhez közeli darabokhoz, hogy még utazásaira vagy vidéki nyaralásaira is magával vitte, vagy maga után küldette őket.
Fejek (1910–16) - Az eredeti maszk
Matisse-nak bizonyos tárgyak iránti szenvedélyére jó példa a velencei rokokó szék utánzat, ami minden más összefüggésben akár giccsesnek is tűnne. Az extravagáns ülőalkalmatosság többek között az 1946-os keltezésű, mellette látható Rocaille szék című olajfestményen is látható. Röviddel ennek a vászonnak az elkészülte után az idős, betegeskedő művész rátért a papírkivágások felragasztásával készülő kollázsok készítésére. Ez a kép még sokkal inkább egy humán portré, mint egy bútorról készült ábrázolás benyomását kelti, hiszen a karosszék gömbölyded formái leginkább női vonalakra emlékeztetnek.
Kedvenc tárgya valószínűleg egy forró kakaó készítésére alkalmas kanna lehetett, hiszen ez ugyanúgy feltűnik korai, poszt-impresszionista stílusú kisebb képeken, mint egy 1906-os látványos, dekoratív kompozícióban, majd sok évtizeddel később az egyik papírkivágásos munkában. A kiállításon több afrikai tárgy, köztük több maszk is szerepel. Matisse büszke volt arra, hogy Picassót is meg tudta “fertőzni” az afrikai művészet iránti szenvedélyével. A tárlat egyik fénypontjának számít a Jeanne Vaderinről, Jeanette-ről 1910 és 1916 között készült öt szoborfej közül Londonba szállított három, melyek egyre egyszerűbb és erőteljesebb vonásai mind jobban idézik fel a Matisse tulajdonában lévő maszkok jellegzetességeit. Kiemelt helyet kapnak a Matisse-t megihlető iszlám művészeti tárgyak is, melyek XX. század eleji algériai és marokkói utazásai során lebilincselték, a színek intenzív alkalmazására inspirálták.
Infó:
Matisse a műteremben
Royal Academy of Arts, Burlington House, Piccadilly
Nyitva naponta 10-18 óra között, pénteken este 10 óráig