Free, but not fair (unfair) - hozzuk fel rendszeresen az EBESZ megfigyelőinek véleményét, amikor a 2014-es magyar parlamenti választásról (és persze a 2018-asról) esik szó. A választás alapvetően megfelelt a csak a Fidesz által megszavazott új választási és kampányszabályoknak, de a pálya a kormánypártok felé lejtett ("the main governing party enjoyed an undue advantage"). Az új, egyfordulós, még inkább aránytalan választási rendszer 2010 után újra kétharmadot hozott Orbánéknak, lényegesen kevesebb vokssal is. Ebből általában arra a következtetésre jutunk és jutnak az ellenzék pártjai is, hogy az új választási rendszerben a Fideszt nem lehet legyőzni.
Kétségtelen, hogy a Fidesz szabta szabályok aránytalanul jutalmazzák a győztest, s néhány rendelkezés (például, hogy a határon túli - kettős állampolgárságú - magyarok is voksolhatnak) szinte névre szólóan Orbánékat hozza előnybe. Vélhetően szükséges tehát a mai választási rendszer megváltoztatása, ám ebből semmiképp sem következik, hogy a rendszer módosítása egyben a Fidesz vereségét eredményezné. Amíg utcahosszal vezetik a népszerűségi listákat, addig biztosan nem. Ám az eddig felmerült ellenzéki ötletek nem arra utalnak, hogy a parlamenti és azon kívüli oppozíció ezt megértette volna.
Legutóbb a Jobbik dobta fel, hogy elvenné a szavazás lehetőségét azoktól, akiknek nincs legalább általános iskolai végzettségük. Mire az LMP azzal tromfolt, hogy csökkentené a választási korhatárt:16 éves kortól szavazati jogot adna mindenkinek. Vegyük észre, mindkét javaslat a szavazásra jogosultak körén változtatna. A Jobbiké - némi cigányellenes felhanggal - szűkítené, az LMP-é - a fiatalok remélt voksai miatt - bővítené azt. Ám érdemben a rendszeren egyik ötlet sem változtatna.
E javaslatoknál érdemibb volt a választás bojkottjának Haraszti Miklóshoz köthető felvetése, illetve a választási rendszer arányosításának követelése Gulyás Mártonéktól. Ám ezeknek is megvan a maguk problémája. A bojkottnak leginkább az, hogy a kormánypárt jó előre közölheti: az ellenzék veresége tudatában meghátrált. S a közvélemény-kutatásokat nézve ez nem is állna távol a valóságtól, így a szavazás eredményét nemzetközi szervezetek is elfogadnák. Hasonló a helyzet a teljesen arányos - csak listás - voksolással, hiszen a mai pártpreferenciák mellett a Fidesz így is megszerezné a mandátumok 40-50 százalékát. És hát ki mondaná például a brit választási rendszerre, amelyben az egyéni győztes - teljesen aránytalanul - mindent visz, hogy nem legitim parlamentet hoz létre. Pedig a hazai szisztéma aránytalansága fényévekre van a tisztán egyéni körzetekre épülő brittől.
Mint írtuk, a Fidesz kreálta választási rendszer módosítása nem feltétlenül vezet a Fidesz vereségéhez, de minden bizonnyal téves az a következtetés is, hogy a Fidesz kreálta választási rendszerben a Fideszt nem lehet leváltani. Legalább meg kell próbálni. Mert az biztos, hogy a Fidesz maga nem fogja módosítani a rendszert. Az egyéni körzetekben kell tehát legyőzni. Mint Veszprémben és Tapolcán.
