Washingtoni napló;

- Charles Gati: Jó pihenést!

Ennek a fenti kifejezésnek nincs amerikai megfelelője. Itt szép (nice) vakációt kívánnak. A különbség az, hogy az idősebb korosztály Magyarországon pihenni akar. Elmegy Hajdúszoboszlóra és beül a meleg vízbe. Utána a langyos vízbe. Aztán jön a masszírozás. Majd az ebéd. Utána a nyugágy, könyv, kis alvás. A magyarázat: na, ez rám fér, megérdemlem. Pihenés kell, kikapcsolódás. Este televízió, esetleg mozi.

A fiatalabb generáció sokkal aktívabb, hasonlít az amerikaikra. Az amcsik is igénylik a kikapcsolódást, de a pihenést nem. Elsősorban sportolni kell. Úszás OK, a drága golf is, futni jó, biciklizni is. Tessék kosarazni, teniszezni, pingpongozni. Csak este jöhet a társasjáték; az én családomban a Monopoly a legnépszerűbb. Valaha leginkább én nyertem a családi összecsapások zömét, de újabban a gyerekeim és az unokáim koalíciót alkotva összefogtak ellenem. Telekcsere javaslataimat rendre elutasítják, s így ritkán tudok építkezni. Elfogadom, egy apa ne nyerjen mindig.

A nyaralás idén néhány nap múlva kezdődik. Egy tengerparthoz közeli házat béreltünk ki két hétre. Tizennyolcan leszünk, öt gyerek, két férj, egy feleség és nyolc unoka, a feleségem és én. Húsz évvel ezelőtt, az első családi vakáción még csak kilencen voltunk. Akkor és azóta is csupán egyetlen szabály van: együtt vacsorázunk, napközben szabad a gazda. Minden este valaki más főz, valaki más felelős az edényekért, valaki más viszi ki a szemetet. Én magyar recept alapján pörköltet főzök (félig borjú, félig marha), nokedlival és természetesen uborkasalátával. Nagyon időigényes, bár a nokedlit készen vesszük.

Ami engem illet, megfogadtam, hogy a televízió politikai híreit idén kikapcsolom. A szokásos két reggeli amerikai újságot és a digitális Népszavát, valamint a tucatnyi internetes napi- és hetilapot mind mellőzni fogom, beleértve a legfontosabbat, a londoni Economistot is. Az amerikai bel- és külpolitika az idegeimre megy, dettó a magyar politika, amelyről a kedves olvasó többé-kevésbé ismeri a véleményemet. (Remélhetőleg nem egy-egy „hozzászóló” írásaimat meghamisító „idézeteiből.”) Két kivételt tervezek. Minden vasárnap beleolvasok a – mellékletekkel együtt – mintegy ezeroldalas New York Timesba. A másik kivétel az időjárásjelentés lesz. Azt óránként ellenőrzöm majd az okostelefonomon.

A fő kérdés persze az, hogy az enyém amerikai vagy magyar stílű nyaralás lesz-e inkább. Sok-sok úszás és biciklizés, vagy nyugágy és vajaskenyér a parton? Pingpong vagy pihenő ebéd után? Az is kérdéses, hogy a fenti fogadalmaimból mi valósul meg. Erről jut eszembe: a nyaralás vajon elárulja-e, hogy – mint afféle külföldre szakadt hazánkfia - mennyire vagyok még magyar, és mennyire lettem amerikai?

Alkalomadtán beszámolok minderről néhány hét mulva. Addig pedig jó pihenést kivánok a kedves olvasónak, nemcsak azoknak, akik dicsérik tárcáimat, de azoknak is, akik nem, vagy éppenséggel szívesebben vitatkoznak egymással.